El Mariachi-A Zenész
A mű igazából egy trilógia, ezért mindhárom műről írnom kell.
A Zenész (1992)
A Zenész egy poros mexikói kisvárosba érkezik, ahol reményei szerint munkát talál, csak zenélni szeretne. Azonban gitártokját véletlenül összecseréli Azuléval, aki a helyi kiskirály, Moco megölésére készül. A Zenész önvédelemből öl, majd egy Domino nevű nő kocsmájában bújik el. Később elfogják, ám mivel nem őt keresik, elengedik. Azonban Azul és Domino Moco-hoz mennek, nem tudván ezt. Moco rájön, hogy Domino a zenészt szereti, ezért megöli a lányt és Azult is, majd a helyszínre siető Zenésznek átlövi a kezét, aki hirtelen lelövi a zsarnokot. Majd, miután nem tud többé zenélni, Azul fegyvereivel a tokjában elhagyja a várost.
A film igen alacsony költségvetéssel készült, nem is moziba, azonban meglátták benne a lehetőséget és befutott, több díjat is bezsebelt. A sztori szerintem nagyon jó, bár kissé szomorkás, nem egy igazi happy end a vége, bár én ezt nagyon kedvelem. A látványvilága olyan amilyennek ennyi pénzből lennie kell, de azért ez nem húzza le a filmet, mert a szerelők és a díszletek is hozzák a magukét.
Desperado (1995)
A Zenész megérkezik a poros kisvárosba, hogy bosszút álljon asszonya haláláért Bucho-n, a drogbárón. Miközben hullanak körülötte a báró emberei, megismeri Carolinát, akinek könyvesboltja van. A végén happy end, a gonosz meghal (aki, mint kiderül a zenészünk fivére), a fiatalok pedig „elmennek a naplementébe”.
A film cselekménye nem követi az előző részt, mint ahogyan a következő sem fogja egyiket sem. Ez a rész a trilógia legjobbja, amit különösen kiemel, hogy Antonio Banderas játssza a főszerepet, illetve a betétdalt is ő maga énekli. A film maga 10-szer nagyobb költségvetéssel készült, mint elődje, illetve annak szereplői közül páran megjelennek ebben is. A látványvilága a pénz miatt sokkal jobb, a színészek nagyszerűek. Bár maga a cselekmény kissé ügyetlen szerintem.
Volt egyszer egy Mexikó (2003)
A Zenész (Banderas) magányosan tengeti életét, amikor egy korrupt CIA ügynök (Depp) felbéreli, hogy megölje Barillo-t, a kartellvezért, aki az elnököt akarja megölni. Ám a Zenészt a bosszú is hajtja neje, Carolina és lányuk miatt. Így barátaival (E. Igleasias, M. Leonardi) harcba száll.
Ez sem kapcsolódik az előzőekhez szorosan, ám lényegesebben kapcsolódik a Desperado-hoz. Négyszer került többe, mint elődje, ám jobban is kaszált. A sztori jóval szövevényesebb, akciódúsabb, mint elődjei, a szereposztása pedig egyenesen parádés. A látványvilága és a színészek játéka szintén ütős. Azonban én ezt a részt csak a szereposztás miatt néztem meg, mert amúgy a cselekménye és annak kivitelezése sem tetszett.
A pontjaim: 9, 10, 8, így a végösszeg…
10/9
Kedvencek temetője (1989)
A Creed család egy országút melletti házba költözik, amitől nem messze fekszik a Kedvencek temetője (ami egy indián temetőre épült), ahova elhunyt kisállatokat tesznek. A Creed családban azonban hamarosan tragédia történik, meghal a kisfiuk, így az apa gyászában elviszi oda gyermekét, eltemeti, amivel iszonyatos borzalmak veszik kezdetüket…
A horror film Stephen King egyik regényéből készült. A történet kellően félelmetes és izgalmas. Azonban eléggé sejthető mindig, hogy éppen mi fog történni. Én még általános iskolásként láttam, halálra rémültem tőle, vagyis nem a filmtől, hanem a kisfiútól. Azóta sem csípem a horrorokban a gyerekeket. Tehát a sztori meg a többi nem túl jó, a szereplők sem, a látványvilág sem. Azonban a könyv, illetve a kaszabolós, véres jelentek jók.
10/7
Kőbunkó (1992)
A helyi középiskola két réme egy igazi leletre bukkannak a kertben, egy jégbefagyott ősembert találnak. Hamar ki is olvasztják őt, majd bevezetik az igazi XX. századi, középiskolai életbe.
A film vígjáték kategóriában indul, aminek igazán jó. Semmivel semmi gond a filmben, bár számomra az egész olyan kis bugyuta. Csak Pauly Shore miatt nézte meg annak idején.
10/7
Több mint testőr (1992)
Egy volt CIA alkalmazott most elvállalja az ünnepelt énekesnő védelmét. Azonban nem csupán a nőt kell megvédeni, hanem önmagát is a hamarosan beköszöntő szerelemtől.
A film öt rangos díjat zsebelt be, azonban a legnagyobban mégsem a film maga szerepelt, hanem a betét dal, amit Whitney Houston énekelt (aki a filmszerepet is játszotta). A dal rengeteg bevételt hozott, slágerlistákat vezetett sokáig. Önmagában az egekbe repítette a filmet.
10/7
Az utolsó mohikán (1992)
A 18. században játszódó történetben a francia-angol háborúba csöppenünk, amit az Újvilágért folytatnak. Ebbe a háborúba az indiánok is belekeveredtek, így Sólyomszem, Csingacsguk örökbefogadott fia Munro ezredes lányai mellé szegődik védelmezőnek. A két lány, egy katona, a férfi, Csingacsguk és annak fia, Unkasz elindulnak a vadonon keresztül a lány apjához, nyomukban Maguával a huronnal és a franciákkal.
A film Cooper regénye alapján készült. Amit azért érdemes megjegyezni, mert én előbb olvastam a könyvet, mint láttam a filmet és nagy csalódás volt…a könyv. Számomra ez a befejezés, a love story sokkal jobban tetszett. Annak ellenére, hogy végtelenül sajnáltam, hogy Unkasz, az utolsó mohikán meghalt. De a cselekmény izgalmas volt, a sztori jó, a szereplők szintén tudták a dolgukat. A látványvilág is megfelelő volt, a korhűség is csillagos ötös.
10/8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése