A dinók kihalása

A dinoszauruszok puszta léte is kíváncsiságot kelt az emberekben, hiszen ők voltak az ember előtt a Föld lakói évmilliókon át. 165 millió éven át uralkodtak, 500 nemmel, több mint 1000 fajjal a világon, míg 65 millió éve ki nem pusztultak. Életüknél már csak a haláluk kelt nagyobb érdeklődést. Hogyan pusztulhatott ki minden faj, a 35 cm-estől a 30 m-esig, a szárazföldiektől, a víziekig, mindenki? Miért maradtak életben olyan fajok, mint a gyíkok, emlősök, kígyók, stb.? Igazi rejtély, de próbáljunk utána járni.

Nagyon sok okot tudnak a tudósok felsorolni, hogy mi történhetett, ezek egyike csupán a meteor-becsapódás. A vulkanikusság az egyik elmélet, mely szerint a vulkanikusság, majd annak megszűnése volt nagy hatással a dinók evolúciójára. Értem ez alatt a sorozatos lávákat, kitöréseket, melyek sokakat elpusztítottak. Aztán ott van egy összetettebb dolog, ami szintén arra korra tehető. Változott az éghajlat, mozogtak a földrészek, elkülönültek a klímák egymástól, gyűrődések alakultak ki, áramlatok változtak meg, vulkánok sora emelkedett fel, majd tört ki. A növények fejlődtek és alakultak, alkalmazkodtak az új feltételekhez, de a dinók erre nem voltak képesek. Ez a harmadik kihaláshoz vezető tényező. Ők lassabban alkalmazkodtak az eseményekhez, vagy semennyire, ezzel azonban egyre többen haltak ki. A negyedik lépés a klímában rejlik, ugyanis akkoriban vagy 50 fokkal melegebb volt, mint ma, több volt a levegőben a CO2, kevesebb az oxigén. Aztán emelkedett az O, majd csökkent a CO2, végül a vulkanikusság miatt csökkent mindkettő. Ezt a dinoszauruszok már nem bírták követni a szervezetükkel.

Ezek a dolgok mind adtak hozzá a kihalásukhoz, tehát a meteor nem egy felemelkedett kolóniát zúzott le, hanem egy olyat, ami már igazából haldoklott, igaz lassan, komótosan. Mindezt a meteor felgyorsította. Nézzük a becsapódás 10 lépését.

1.      Egy nagy aszteroida érkezik a rendszerünk felé, 65 millió évvel ezelőtt, majd összeütközik egy másikkal. Letér a pályájáról és a nagyobb darab a Föld felé száguld, több apró darabjával együtt.

2.      Először a kisebb darabok érkeznek meg látványos meteoreső formájában. Ekkor már csak pár óra van a becsapódásig.

3.      Az aszteroida Mexikó partjainál élő tűzgolyóként csapódik be. A robbanás ereje hatalmas darabokat szakít ki a földkéregből, majd több km/órás sebességgel repíti a magasba őket, amik leérkezésük után elemi pusztítást végeznek. Mindezt kíséri a több napnyi erejű tűzfelhő is, amely szintén a meteorral érkezett. A becsapódás miatt pár percen belül 11-esnél erősebb földrengés rázza meg a környéket. A rengés, a kőzápor, a törmelékfelhő és a tűzvihar kb. 800 km-en belül mindent, de mindent elpusztít.

4.      A kilövellési felhő, amely hatalmas sebességgel halad, tartalmaz törmeléket, port és igazi tűzesőt földrengések kíséretében nyomul végig a bolygó egy részén különböző intenzitással. 1 óra alatt végigsöpör Észak-Amerikán. 5 óra múlva Mongóliában izzó homokvihart korbácsol a megváltozott időjárás, nyilván a kilövellési felhő hatására. (vegyük figyelembe, hogy a Föld akkoriban nem így nézett ki, a kontinensek még jobban összeértek, illetve a dinók elterjedése, elhelyezkedése is tényező volt). Lényegében az egész bolygóra hatása volt a kilövellési felhőnek.

5.      Pár nappal később: Ekkor még vannak túlélők, hiszen butaság azt gondolni, hogy mindenki meghalt, vegyük figyelembe ismét a korszak térképeit, a dinoszauruszok elterjedését, stb. A fáradt és sérült állatokat savas esők áztatják, amik változó intenzitással, de mindenfelé elfordulnak.

6.      Cunami söpör végig a partok mentén, miután pár napja a rengések meggyengítették a tenger talaját. Hatalmas területeket, 100 km-eket mosott el a partból, kiirtva mindent, ami az útjában állt. Áradása után pedig visszahúzódott, ezzel sem okozva túl jó dolgot, tekintve a vízi élővilágot.

7.      Kb. egy héttel járunk az események után. Több km-nyi porréteg takarja el a Nap éltető sugarait. Nincs fotoszintézis, a növények pusztulnak. Észak-Amerika növényállományának pl. 57%-a kipusztul. Ha a növények kipusztulnak, akkor a növényevők is, majd a húsevők is. Főleg, ha a dinoszauruszokat nézzük, nekik több kg-nyi élelemre lenne szükségük, friss vízre literekben mérve. Ezek az adagok azonban már nem állnak rendelkezésre. Ráadásul a Napot ugyebár porréteg borítja, ami azt jeleni, hogy a Nap nem tudja felmelegíteni a Földet, ezzel együtt a hőmérséklet is esik, drasztikusan és gyorsan. A meleghez szokott állatok sorsát ez már végleg megpecsételi.

8.      Kb. 1 hónappal járunk az események után, amikor újabb csapás közeledik. A becsapódás óta folyamatosan reng a Föld, mozognak a lemezek. Ezek hatására egyre több vulkán tör ki. Mérges gázaival megöli a még túlélőket, beszennyezi a vizeket, a már így is beteg levegőt. Ekkor már kevesen élhettek, de számukra is eljött a vég.

A Föld állatvilágának 75%-a teljesen kipusztult, megsemmisült.

9.      Vannak azonban túlélők, madárfélék, halfélék, kis emlősök, gyíkok, kígyók, stb. Hogyan? A kétéltű állatkák pl. a vízi veszélyek elől a szárazföldön, a szárazföldiek elől a vízben bújtak el. A halak üledékekben, amelyek alkalmazkodtak. A szárazföldi állatok pl. üregekben vészelték át a végítéletet, halott rovarokkal táplálkoztak. Ezek az állatok mindannyian alkalmazkodni képes faj volt, az új világ fiatal hírnökei. Ráadásul többnyire kisebb termetű állatokról (dinoszauruszoknál jelentősen kisebb) beszélünk, amelyeknek nem volt hatalmas a táplálékigénye (sokan sem voltak, hiszen az állatok 25%-a élte csak túl a meteort) azzal pedig a változó világ ellátta őket.

10.  Egy év múlva még gyakorlatilag halott a Föld, igazából kb. 3 év múlva éled fel, amikor a Nap is előbukkan a porréteg alól. Ezzel köszönt be egy újabb világ.

Személy szerint azt gondolom, hogy így ért véget a dinoszauruszok kora, de természetesen ettől még történhetett merőben máshogy is.