Bizonyára te
is gondolkoztál már azon, hogy amit a Bibliában leírtak, annak mennyi lehet a
valóságtartalma? A vallásos emberek vagy azt mondják, hogy 100%-ban igaz, vagy
azt, hogy a Bibliát nem kell szó szerint venni, mert az a lényeg, amiről
beszél, nem az, amit konkrétan mond.
Én Római
Katolikus vagyok, elsőáldoztam, bérmálkoztam, kb. 10 évig rendszeresen misére
is jártam. Ma már nem tartom magamat jó kereszténynek, de továbbra is hiszek
Istenben!
Visszatérve a
cikkre, több szemszögből fogom megközelíteni ezt a témát. Kiemelem a Biblia
főbb eseményeit, amelyeket a történelemhez fogok kapcsolni. Hol erősebb, hol
gyengébb szálakkal. De a lényeg az, számomra legalábbis mindenképp, hogy
azoknak az embereknek is elvessem a szívében a kételyt, akik határozottan
állítják, hogy a Biblia mese, mert semmi köze a tudományhoz. Hiszem, hogy a
kettőt gyönyörűen össze lehet kapcsolni, még ha néhol nem is túl egyszerű.
Teszem hozzá, hogy ezt katolikus szemmel teszem, de tudom jól, hogy minden
vallás máshogyan tudná elmesélni ezeket a történeteket, és máshogyan is
válaszolnák meg a kérdéseket. Én így teszem!
A teremtés története
Bibliában
1. nap: Ég és föld teremtése, illetve a világosság
és a sötétség megteremtése. 2 nap: Vizek megteremtése. 3. nap: Szárazföldek
megteremtése és a növényeké. 4. nap: Az égitestek teremtése. 5. nap: Vízi és
égi állatok teremtése. 6. nap: Szárazföldi állatok és az ember megteremtése. 7.
napon megpihent.
Valóságban
A Föld 4,6 milliárd éve keletkezett,
hozzávetőlegesen, természetesen nem hét nap alatt, hanem évmilliók alatt.
Nagyon lerövidítve (ismétlem, évmilliók alatt): Az őslégkör, az ősóceán és a
földkéreg alakultak ki először. Az őslégkör hőmérsékletének csökkenésével
megszilárdult a földkéreg. Amint még tovább csökkent a hőmérséklet, a
lecsapódott vízgőzből megszületett az ősóceán. Az őslégkörből, kémiai
folyamatok nyomán, szerves anyagok váltak ki, amelyek aztán belemosódtak az
ősóceánba, ahol beindult az evolúció folyamata. A növények evolúciója pedig a
földfelszínen kezdett el kifejlődni. Az ember pedig mintegy 6 millió éve kezdte
meg evolúciós utazását.
Vitatható/Véleményem
Összegzés képen elmondható, hogy a világ nem 7 nap
alatt jött létre. De, nem minden puszta tévedés. A 4. napon teremtette meg
Isten az égitesteket, ezt tegyük az első helyre, hiszen azok jöttek létre
először. Az 1. nap stimmelne amúgy: Őslégkörből először a szárazföld jött
létre. A világosság meg adott volt, hiszen akkor már sütött a Nap a Földre. A
2. nap is stimmelne amúgy, hiszen a szárazföld után az ősóceán jött létre. A
többi nap helyes sorrendben: vízi élőlények, szárazföldi növények és állatok (a
repülő állatokat is beleértve), majd végül az ember.
A világ ugyan nem 7 nap alatt jött létre és nem
ebben a sorrendben, de a lényeg a folytonosságon van. Alapjait tekintve a
Biblia nem tévedt nagyot.
De nézzük ezt a teremtés dolgot más szemszögből. Ha
a tudománnyal magyarázunk mindent, akkor is vannak fekete lyukak, amiket a
tudomány a mai napig nem tudott megmagyarázni, sok dolog feltételezés csupán.
Miért itt jött létre az élet? Miért akkor? Hogyan lehetett minden körülmény
pont akkor és ott adott? Lehetne még folytatni a sort. Az én véleményem az,
hogy valakinek, valaminek el kellett rendeznie a dolgokat, hogy minden pont ott,
és akkor történjen meg. Ez a valaki lehet bárki, akire csak az ember gondolni
tud, hitétől függően: Isten, istenek, UFO-k, tudományos körülmények, stb. De a
lényeg megmarad, megtörtént a Teremtés, pont ott és akkor, amikor annak
kellett.
Az Édenkert
Bibliában
Az Édenkertet isten hozta létre az első
emberpárnak, ahol nincs bűn csak szeretet és tisztaság. Négy folyó öntözi az
Édenkertet, a Tigris, az Eufrátesz, a Gihon és a Pishon.
Valóságban
Az Édenkertet öntöző négy folyóból kettő neve
ismert, így az Édenkertet valamivel könnyebb behatárolni. Ismert folyói a
Tigris és az Eufrátesz, amelyek az egykori Mezopotámia területére teszik az
Édenkertet. Aztán ott a Gihon és Pishon nevű folyók. A Gihon folyó nevére három
variáció is született, hogy melyik is lehet az, de egyik sem 100%-osan
meggyőző. 1. A
Biblia szerint Kús országát veszi körbe ez a folyó, ami Etiópia egykori neve,
így ezt a folyót a Nílussal azonosították régebben. De ez a folyó nem ered egy
helyről a másik két folyóval, ekkorát pedig nem tévedhettek még az ókorban sem.
2. A kús név utalhat a kassúkra is, akik egy ókori nomád nép voltak Babilóniában. A mai Irán területéről pedig már
rengeteg folyó ömlik ugyanoda, mint a már említettek. De ezek nevei nem
mutatnak semmilyen hasonlóságot a Gihon névvel.
3. Kússal azonosították még Kis városát is, amely szintén az említett
szakaszon található, illetve a Hindukus hegységet is, amely arab neve hasonló a
Gihon névhez. Pisón neve mögött mindig az Indust értették.
Most vonatkoztassunk el az Édenkerttől és nézzük az
első emberpárt. Ha Ádám és Éva voltak az első emberpár, akkor honnan volt a
Bibliában említett Kús és Havila országa? Azokat az országokat kik lakják? Ez a
teória, tudományosan véve, nem helytálló.
Vitatható/Véleményem
Teljesen mindegy, hogy melyik volt a másik két
folyó, hiszen ismerjük a Tigrist és az Eufráteszt. Ebből azt is tudjuk, hogy az
egykori Mezopotámia területére tehető maga az Édenkert. Én személy szerint nem
hiszem, hogy a Nílus vagy az Indus lenne a másik két hiányzó folyó. Az Édennel azonosítható a folyók egész
területe, hiszen akkoriban a folyók közelsége magát az életet jelentette, hiszen csak mellette volt termékeny a talaj, dús
a növényzet, színes az állatvilág, stb. Így ezek a területek jogosan
azonosíthatóak az Édenkerttel. Ezen területen belül pedig egy kertet kell
keresnünk, amelyet „falak” határolnak körbe, így elkülönül. Erre két
magyarázatot is találtam olvasmányaim során.
1. Az ókorban, főleg Egyiptomban, a gazdagok megengedhették maguknak,
hogy az életet adó folyók közelében zárt kerteket hozzanak létre, ami valóságos
kis paradicsom volt saját folyóval, növényzettel és állatvilággal. Főleg, mert
azok a területek, amikről beszélünk, nagyrészt sivatagokból álltak. 2. Az Édenkert nyomában című videóban még
ennél is egy sokkal érdekesebb elméletre bukkantam. Eszerint az Édenkert,
Édentől keletre, a hegyekben van. Ez a kutatás ugyanis nem azt veszi
figyelembe, hogy hova ömlenek együtt a folyók, hanem, hogy honnan erednek
együtt. Irán, Törökország, Örményország határában járunk tehát. Van egy Urmia
nevű tó Irán területén, amely mellett egy magas, hegyekkel körülvett medence
terül el. Ezt a medencét nevezi meg a film, mint Édenkert. Hogy lehet ez? Úgy,
hogy a kutatók megtalálták a másik két hiányzó folyót, a Gihont és a Pishont is
ezen a területen. Gihon: az említett medencét egy folyó szeli ketté, az Aras,
aminek rengeteg mellékága is van. Ezt a folyót az ősi időkben, Gaihun-nak
nevezték, mely névben nem nehéz felfedezni a Gihon nevet. Pishon: ez a mai Uwzon/Uizon folyót jelöli.
A fordítási „hibák” miatt nem ismerhető fel ez a név. Röviden: az „U” és „P”
betűk miatt (Uizon-Pizon-Pishon). Kús földje pedig nem más, mint az Aras folyó
vidéke, amelyet szintén Kús vidékeként emlegettek az ókorban. A Hegye pedig a
mai napig a Kús-hegye nevet viseli.
Számomra ez a levezetés nagyon szimpatikus.
Térjünk itt is vissza az első emberpárra. Ha ők
voltak az elsők, akkor kik éltek Kús, illetve Havila földjén? Feltételezhetjük
azt is, hogy Ádám és Éva örök élettel voltak megáldva, így nem öregedtek,
vagyis megérték azt, hogy a körülöttük levő földek benépesüljenek. De kivel?
Hiszen ők akkor még nem szaporodtak. Az én válaszom a kultúrában keresendő. A
sumérok voltak az első civilizáció, amelyet ismerünk. Ők valahonnan a hegyekből
jöttek (Édenből?), vagyis ők voltak az első „emberek”. Érdekes feltételezés, de
ha logikusan végig gondoljuk, lehetséges. A sumérok voltak az elsők, akik
civilizált emberekként éltek, vagyis volt kultúrájuk. Továbbá onnan származtak,
ahova az Édenkertet helyeztem. Nem azt mondom, hogy Ádám és Éva voltak az
elsők, hanem azt, hogy sumérok voltak, és az első civilizáció részei
lehettek.
Itt említeném még meg Káin és Ábel történetét is.
Hogyan szaporodott el az emberiség, ha Káin maradt csak életben? Ki lett a
felesége? Bibliát magyarázók szerint voltak lányok, csak a Biblia nem tesz
róluk említést (akkoriban a nőket nem jegyezték fel különösebben). Vagyis ezek
alapján Káin a lánytestvérét/testvéreit vette feleségül. Ez abban a korban nem
lett volna meglepő, már ha elfogadtuk volna teljes egészében Ádám és Éva
elsőségét is. Tehát, ha Ádámék sumérok voltak, akkor valószínűleg Káin is a
szomszédos nemzetségekből szerzett magának feleséget.
Noé
Bibliában
Kr. e. 2370-ben Isten özönvizet bocsátott a
világra, melyet Noé és három fia (Sém, Hám, Jáfet) éltek túl a feleségeikkel.
Mindezt oly módon, hogy Noé egy bárkát épített, amelyre az összes állatból vitt
fel egy párt. 40 napig egyfolytában esett és ellepett mindent, majd egy év
elteltével a bárka megfeneklett Ararát hegyén.
Valóságban
Azt biztosan tudjuk, hogy az özönvíz története
számos kultúrában megjelenik, egymástól teljesen függetlenül. Ugyanakkor
tudományosan nem bizonyítható az özönvíz megtörténte. Egyrészt nincs olyan
üledékréteg a geológiában, amely ezt alátámasztaná. Másrészt az emberiség
egyidejű kipusztulására sincs semmilyen bizonyíték, vagy bármilyen adat. És sok
tudós azt is nevetségesnek tartja, hogy az a bárka, amiről a Bibliában szó van,
képes lenne annyi állatot, és takarmányaikat is befogadni.
Vitatható/Véleményem
A tények makacs dolgok, nincs mit tenni ellenük.
Tény, hogy sem a geológia, sem pedig az emberiségtörténet nem tudja
alátámasztani az özönvíz elméletét. Mesének tartják, amit a népek egymástól
vettek át. De gondoljunk bele néhány dologba.
Egy Biblia-magyarázó oldalon találtam néhány
érdekes feljegyzést erről. 1. A
bárka méretei: Ha összeszámoljuk a méreteket, akkor egy 97 200 köbméteres „dobozt”
kapunk, amely bizony hatalmas. Ha 290 nagytestű, 757 közepes testű és 1350
kistestű fajjal számolunk, belőlük is csupán fajokként 2 darabbal, akkor bizony
látható, hogy ezekkel az adatokkal igenis elférnek a Föld fajai azon a bárkán.
(Az oldal azért ezekkel az adatokkal számol, mert ma ennyi fajt ismerünk,
nagyjából). Az én véleményem annyiban más erről, hogy szerintem nem ennyi faj
van, de hogy nem ennyi volt akkoriban, az meg biztos. Az elmélet maga jó, de én
az adatokkal vitatkoznék. 2. Nagy mennyiségű csapadék. A tudomány mai állása
szerint kizárt, hogy ennyi eső leessen. Akkoriban is kizárt volt, így ez
vitathatatlan. Az oldal szerint esetleg nagyobb volt akkoriban a páratartalom.
Ez nem állja meg a helyét, kifogásnak sem túl meggyőző. Egy tudós csoport
állítása ennél már hihetőbb. Szerintük Kr.e. VI. évezredben lezajlott egy
özönvíz szerűség azon a területen. A jégkorszak megszűnésével a gleccserek
megolvadtak, majd egybemosták a Márvány és a Földközi tengert, ezután egy
földrengés miatt a Boszporusz kettétört,
és a víz a földközi tengerbe nyomult. A geofizikusok szerint 2 éven át 40
köbméternyi víz zúdulhatott végig a területen, ami napi 1,5 km magas vizet
jelenthetett. 3. A
geológiai réteg. Az oldal szerint azért nincs nyoma, mert a víz kimosta ezt az
üledékréteget, és minden anyagot összekuszált benne. Ennek a feltevésnek van
értelme, de szerintem még ez is igazolható lenne a geológusok által, ám nem az.
4. Rettenetesen sok kultúrában van nyoma az Özönvíz történetének. Ennek két
lehetséges magyarázata van. Vagy a kultúrák hatottak egymásra valamilyen módon,
vagy igaz a mítosz. Miért jelenne meg ugyanaz a mese egymástól mérföldekre élők
kultúrájában? Hogyan kommunikálhatták volna le egymás között?
Az én véleményem az, hogy az Özönvíz ebben a világméretű
formájában nem történhetett meg. Azt elképzelhetőnek, és bizonyíthatónak látom,
hogy azon a területen, tehát Mezopotámiában és a környékén megtörténhetett egy
ilyen özönvízszerűség, áradás miatt.
De az újbóli benépesítés kérdése itt is fenn áll, mint
Káin esetében. Ha csak 4 pár maradt életben, akkor azok gyermekei kikkel
házasodtak. Ha elhisszük az özönvíz történetét, akkor valószínűleg tudjuk, hogy
csak egymással házasodhattak meg az unokatestvérek.
Bábeli torony
Bibliában
Bábel városának emberei úgy határoztak, hogy egy
magas torony építésével Isten felé törekednek. Isten látta, hogy az emberek
őrülten viselkednek, és egyre magasabbra törekszenek, ezért összezavarta a
nyelveiket, így azok nem tudtak egymással beszélni, tehát szétszéledtek a
világban.
Valóságban
A tudomány egy vagy több ősnyelvet határoz meg, de
ezt még ma sem sikerült tisztázni teljesen. Az biztos, hogy a földrajzi
távolságok miatt indultak el az emberi nyelvek egymástól különböző irányba.
Elképzelhető, hogy nagyon régen egy ősnyelv volt, de a valószínűbb, hogy már
akkor több gyökérből táplálkoztak a nyelvek.
Vitatható/Véleményem
A tudomány nem képes sziklaszilárdan bebizonyítani,
hogy honnan erednek a nyelvek. Ha visszavezetjük a nyelveket egy „nyelvcsaládfára”
láthatóvá válik, hogy rengeteg nyelvet le lehet redukálni egy nyelvcsaládra.
Pl.: uráli nyelv-magyar, finn, lapp, észt, stb. Ugyanezt meg lehet csinálni más
nyelvcsaládokkal is. Így 12 nagyobb nyelvcsaládra (és több kisebbre) tudjuk
leredukálni őket. Ha ezeket egy térképen is megnézzük, akkor a legszembetűnőbb
az, hogy ezek a nyelvek egymástól messze alakultak ki. Egy nyelvcsalád egy
bizonyos területen belül helyezkedik el (itt a vándorlásról ne essék szó).
Vagyis a nyelvek közel egy időben kezdtek kifejlődni, de a nagy távolságok
miatt több irányba indultak el.
Nem tartom valószínűnek, hogy egy bábeli torony
miatt „zavarta” volna össze Isten a nyelveket, de tény, hogy a nyelvek
elszakadtak egymástól, pedig valaha egy nyelvet (nem bizonyított) alkottak.
Szodoma és Gomora, illetve Lót
Bibliában
Szodomát és Gomorát bűnben élők (homoszexuális,
szexuális perverzió) emberek lakták, ezért Isten büntetésül tüzes esőt küldött
rájuk. Csak Lótot kímélte meg, akit Ábrahám talált, mint igaz embert. Csak
annyit kért tőle és családjától, hogy ne forduljanak meg, mert sóbálvánnyá
változnak. Lót felesége azonban megfordult és bálvánnyá változott.
Valóságban
Nincs bizonyíték egyik város létezésére sem. A
sóbálványos történetre meg még kevésbe. De a tudósok kutatásai nem voltak
eredménytelenek a témában. Bár a két várost nem találták meg, de Cóár városát,
ahova Lót menekült a családjával azt igen, így annak közelében lehetett valahol
(már ha létezett) a két város. A mai
Szafi azonos a néhai Cóárral. Valószínűsíthető, hogy a két
egykori település ma már a vízfelszín alatt van. A két város pusztulásáról is
vannak elméletek. Abban a térségben nagyon gyakoriak voltak a földrengések,
amelyek a földdel tehették egyenlővé mindkét várost, majd a rázúduló víz
bevégezte a természet csapását. Ezen kívül, ugyanitt, a földbe ágyazódva,
kéncsomókat találtak, amelyekről köztudott, hogy gyúlékonyak, izzó kénkőnek is
hívják őket. Ezeket az elemeket összerakva világosan kirajzolódhat elénk
Szodoma és Gomora pusztulásának képe. A sóbálványra pedig a tudomány ad egy
végtelenül egyszerű magyarázatot. A Holt tenger köztudottan sós. Partjain
szabályos só tömbök vannak. Aki abba beleesik például, az rövid időn belül só
tömb lesz, ez az egyik lehetőség. A másik elmélet szerint pedig csak emberre
emlékeztető só alakzatot vélt Lót a feleségének, aki a tengerbe esett és
megfulladt.
Véleményem/Vitatható
Nem vitatkoznék az elméletekkel. Szerintem is
valószínűsíthető, már ha léteztek, hogy a városok ma már a víz alatt vannak,
ezért nem fedezték még fel őket. Aztán amit a földrengésekről, kénkőről
találtak a tudósok, az meg mind igaz. Geológiai tényekről beszélünk. A sótömb
története talán kicsit furcsa, de ha elfogadjuk, hogy Lót élt, akkor bizony ez
így is történhetett.
Isteni jelenések
A Bibliában rengeteg jelenés van, amelyben Isten
vagy angyalok jelennek meg, és szólnak a különböző prófétákhoz, közemberekhez,
stb. Ezek, bár érdekesek, de nem szorulnak magyarázatokra. Nem mondom azt, hogy
igazak, de azt sem, hogy nem azok, hiszen ezeknek többnyire nem volt tanúja,
csak maga Isten és az, akit megszólított.
Mózes
1350-1230
Bibliában
Mózes rabszolgasorban született Egyiptomban, a
Biblia számos történetet mesél el róla. Számos csoda is köthető nevéhez,
amelyekre most a választ keressük.
Égő csipkebokor: Isten, egy égő csipkebokor képében
utasítja Mózest, hogy szabadítsa ki népét Egyiptomból.
10 csapás: A víz vérré válik, Békák, Szúnyogok,
Bögölyök, Dögvész, Fekély, Jégeső, Sáskák, Három napos sötétség, és az Elsőszülöttek
halála.
Átkelés a Vörös-tengeren: Mózes kettéválasztja a
tengert a kezével, a zsidók átkelnek, majd a nyomukba eredt katonák
megfulladnak.
Étel és ital a vándorúton (manna, vízfakasztás,
stb.): A 40 éves vándorlás alatt számos lázadás tört ki. Ehhez köthető, hogy
manna hullik az égből, illetve Mózes vizet fakaszt a sziklából.
Valóságban
A Biblia-kutatók Mózes életét II. Ramszeszhez, majd
fiához Merneptah-hoz kötik. De erre továbbra sincs semmi bizonyíték. A Biblia
legvitatottabb része ez. A kutatók szerint Mózes nem is létezhetett, legalábbis
abban a formában biztosan nem. Kezdjük az elején. Ramszesz rabszolgaként bánt
ugyan a zsidókkal, de a történészek szerint cseppet sem aljasan, hiszen a
munkájukért bőséggel kaptak enni. Sohasem rendelte el a zsidó fiúk megölését,
hiszen neki a fiúk további dolgos rabszolgákat jelentettek. Logikátlan lépés
lett volna. Ha valakit meg akart volna ölni, akkor azok a leánygyermekek lettek
volna, de sem egyikre, sem másikra nincs történelmi bizonyíték. Aztán bizonyos,
hogy a fáraók lányai nem jártak a Nílusra fürödni, hiszen történelmi tény, hogy
fürdőmedencéket és dísztavakat használtak tisztálkodásra a nemesek és lányaik.
Illetve az is bizonyos, hogy egy hajadon nemes leány sosem nevelt volna fel egy
idegen, valószínűleg szegénysorból származó fiúcskát. A tíz csapást pedig
természeti jelenségek sorozatának ítélik meg a mai tudósok. A Nílus júliusban
az áradásokkor vörös iszapot hoz magával, amitől a vize vöröses-barnás lesz, amit
akár vérnek is hihettek egykor. Aztán miután a víz lehúzódik, megjelenik a
rengeteg béka (akik eddig víz alatt voltak), és ez mind a mai napig valódi
probléma Egyiptomban. Ezután a hatalmas forróságban a békák elpusztulnak, így megjelennek
a döglegyek, és a bögölyök. Illetve, mivel folyópartról beszélünk, a szúnyogok
is.
Ezek így együtt már valóban nagyon kellemetlenek
lehettek az Egyiptomiaknak (ahogy a mai napig az). Sem az embereket sújtó
fekélyekre, sem az állatokat sújtó dögvészre nincs bizonyíték, legalábbis ezek
a járványok biztosan nem terjedtek ki az egész országra, ám egy helyi járvány
elképzelhető mindkét esetben. A jégeső pedig természetes jelenség a hatalmas
aszályok után mind a mai napig, és valóban hatalmas károkat képes okozni a
termésben, az emberekben és az állatokban egyaránt, hiszen itt nem apró
jégdarabokról beszélünk. A sáskákban sincsen semmi különös, ugyanis ez mind a
mai napig sújtja az Egyiptomiakat időközökként. A három napos sötétségre is egy
természeti jelenség ad magyarázatot. A Napot a szél által hordott sivatagi
homok sötétíti el, és gyakran nem csak 3 napra, hanem akár egy egész hétre is, szintén
mind a mai napig. Az első szülöttek halálára nincs semmilyen bizonyíték, de az
tény, hogy a gyermekhalálozás nagyon magas volt Egyiptomban, bár ez általános
jelenség volt mindigis. A gyermekek az ezt megelőző csapások bármelyikébe
belehalhattak. Valójában, egy olyan öt hónapon belül minden csapás természetes módon be is
következhetett, és Mózes, aki így ismerte a természetet, bizonyára nagyon jól
tudta is ezt.
A Vörös tengeren való átkelésre mindenhol azt a
magyarázatot kapuk, hogy Mózes ismert egy gázlót (száműzetése alatt
találhatta), ahol át is kelt a népével, azonban az egyiptomiak vagy nem
ismerték ezt az útvonalat, és máshol akartak átkelni. Vagy, és ez a
valószínűbb, a nehéz fegyverek, és a harci díszbe öltözött katonák alatt
megsüllyedt az iszap, így azok mind odavesztek. A fáraó pedig biztosan nem ott
és úgy halt meg, hiszen a múmiáját régészek vizsgálták meg, és nyomát sem
találták vízbefúlásnak.
A csodákhoz: A növénytan ismer olyan
csipkebogyószerű bokrot, amelyhez ha égő gyufával közelítünk, akkor lángra
lobban. A manna semmiképpen sem az égből hullik, fordítások során lett az, ami
valójában sosem volt. A manna élelmiszert jelent (gabonát, cukorfélét, stb.),
ami egyben azt is jelenti, hogy a vándorlás alatt bőven volt mit ennie a
menekülőknek. A vízfakasztás pedig szintén megmagyarázható. Tegyük fel, hogy
egy szikla mögött víz van, akkor, ha olyan részen „kopogtatjuk” meg, ahol
gyengébb vagy törött a szerkezete, akkor onnan víz fog kifolyni. De, ha a
szikla nem is az, csupán annak látszik (mert valamiféle üreges dolog), akkor
még könnyebb ez a feladat.
Véleményem/Vitatható
Az én véleményem sem igazán egyedi. Én abból
indulok ki, hogy Mózes létezett, és ez számomra tény. Úgy gondolom, a fentebb
leírtak miatt is, meg egyénileg is, hogy Mózes egy rendkívül okos, és művelt férfi
volt, akit a száműzetés alatt megszerzett tudása még bölcsebbé tett. Rendkívül
jól ismerte a természetet, és mivel okos volt (legalábbis az egyiptomiaknál
mindenképp), népe megmentésére használhatta azt. Nem azt mondom, hogy nem Isten
utasította, vagy nem annak nevében cselekedett. Azt sem mondom, hogy nem
történhettek vele valódi csodák. Én csak azt állítom, hogy egy rendkívül okos
ember volt, aki a maga és népe hasznára fordította egy másik nép, vagy néhány
ember tudatlanságát.
Jónás hal
Bibliában
Jónásnak Isten egy küldetést adott, amelyet az nem
teljesített. Ehhez a történethez tartozik még a ninivei nép, a bűnbánat, a
megbocsátás, egy elszáradt tök és egy hajóút. Utóbbi az érdekesebb számunkra.
Jónást tengerbe vetik a hajóról, mert a vihar miatt, amit Isten gerjesztett, őt
okolják. Azonban Isten megmenti és egy cethallal elnyeleti, aminek gyomrában 3
napot és éjszakát tölt, mielőtt a cethal partra teszi.
Valóságban
Ezt a történetet több vallás is említi, azonban
történelmi bizonyíték nincs a megtörténtére. Jónás azonban lehetett valódi
személy, mert élt egy Jónás nevű próféta abban a korban. A dolgot a cethalas
történet bonyolította túl. Néhány kutató szerint – elméletben – lehetséges,
hogy Jónás túlélt egy „elnyelést”. Először is tisztáznunk kell, hogy milyen hal
nyelte őt el. A cethal fordítási hiba, ugyanis az eredeti szövegben a „nagy hal”
vagy „nagy vízi állat” szerepel. Mai ismeretünk szerint három állat képes az
ember egészben való lenyelésére: az ámbrás cet, a fehér cápa és a bálna. Ez tény,
ám hogy élhetne túl ilyesmit egy ember? A kutatók erre is találtak (elméleti) választ.
A 3 nap és 3 éjszaka valójában, értelemszerűen, 3 nap volt, amelynek 1. és 3.
napja nem egész nap volt, hiszen egyiken elnyelte a hal, míg az utolsón partra
tette. Tehát kb. 38 órát töltött el Jónás a halban. Ennyi időre biztosan van
levegő a eme halak gyomrában, és az emésztésük beindulásához is sokkal több idő
kell. Tehát elméletben lehetséges a cethalas történet.
Véleményem/Vitatható
Nagyon erőltetettnek érzem én ezt a története, főleg
úgy, hogy több nép kultúrájában is megjelenik, több néven, több formában, stb. Ám,
ha azt vesszük alapul, hogy Jónást élt, akkor vizsgáljuk meg magát a cethalat
is. Tehát a mai ismereteink szerint három állat képes az ember egészben való
lenyelésére: az ámbrás cet, a fehér cápa és a bálna. Én a cápát rögtön ki is
zárnám, mert a cápa nem támad csak úgy egy emberre. Ha támad, akkor fenyegetve
érzi magát (ez az eset nyílván nem állt fenn), vagy éhes. Ha azonban éhes,
akkor kizárt, hogy életben hagyja az áldozatát, és még ennél is kizártabb, hogy
egyben nyeli le. A bálnafélék családjába tartozik az ámbrás cet is, így
elemezzük őket együtt. Ezek az állatok nem esznek embert, csupán halakat és
lábasfejűeket fogyasztanak. Miért nyelnének le egy embert? Isten parancsára?
Véletlenül? Az elméleti túlélés a gyomorban, pedig nem elég alátámasztott.
Hiszen mindezt elméletben tárgyaltuk, élő mai ember még nem mászott ki egyetlen
cethalból sem. Szerintem a levegő sem lenne elég, ráadásul a gyomorban nincs sem
étel, sem víz. Illetve a gyomorsav, és egyéb folyamatok, még az emésztés előtt
megölték volna Jónást. Természetesen mindezt elméletben, mert erre sincs
semmilyen bizonyíték.
Jézus
csodái
Bibliában
Számos csoda köthető Jézus életéhez. Ezekből
szemezgetek. Vitatott és egyben nagyon fontos személyről beszélünk, így
próbálom alaposan körbejárni ezt a témát.
Születése: Mária Istentől fogant
szeplőtelenül.
A vizet
borrá változtatja
Csodás
halfogás. Simon
rengeteg halat fog ki onnan, ahonnan eddig semmit, mindezt Jézus szavaira.
A vihar lecsendesítése: Szavára elül a tanítványokat
megrémítő vihar.
Kenyérszaporítás: 5000 embert etet meg.
Vízen
járás
Jézus
halálakor elsötétül az ég és kettészakad a függöny.
Feltámadása
és Mennybemenetele
Híres
gyógyításai: vakok,
bénák, leprások, stb. meggyógyítása. Halottakat támaszt fel több ízben, ördögöt
űz és tömeget gyógyít meg úgy, hogy ráteszi a kezét a betegre, vagy azok csak
megérintik őt, stb.
Valóságban
Jézus életére sincs konkrét történelmi bizonyíték,
nemhogy a csodáira. Ám több vallás is megemlíti őt. Van ahol csak prófétaként,
van ahol bölcs jógiként, stb., de Isten fiaként csak a keresztényeknél jelenik
meg.
Születési időpontja és halálának időpontja is
vitatéma, már ha létezett. Van, aki szerint nyáron született, van, aki szerint
évekkel később a most tudottnál. Nem írom le az összes elméletet, amellyel
próbálják bizonyítani Jézus létezését. Vannak hozzá köthető iratok, ereklyék,
források, stb., de nincs konkrét bizonyíték! Mivel a létezése nem bizonyított,
a történelem számára a csodái sem léteznek. Azonban érdemes megjegyeznem, hogy
az evangéliumokon kívül 4 történelemíró is megemlíti művében.
Véleményem/Vitatható
Születése: Mária szűz volt, amikor
megfogant, és nem a férjétől, hanem a Szentlélektől. Lehetséges e ez?
Egyértelműen nem, ha a szilárd tényeket nézzük. De akkor hogyan történhetett?
Van, aki szerint Mária más férfival volt, és csak József miatt találta ki a
szentlélekes sztorit, ezt azonban én nem fogadom el. Van, aki szerint a
szeplőtelen nem egyenlő a szűz fogalmával. Mária erényes asszony volt, szerette
az urát, a férjét, kiváló feleség, háziasszony és anya lehetett, továbbá minden
bűntől mentes. Ha ezt elhisszük, akkor vegyük még hozzá a szentlékes sztorit
is. Előfordulhat, hogy Mária nehezen esett teherbe, és ezért sokat imádkozott
egy gyermekért, aki megfogant. Ő az Úr gyermeke, az Úr áldásával, az Úr
segítségével (imádkoztak hozzá) jött világra.
Továbbá lehetséges az is, hogy Máriának álmában jelent meg az Úr angyala
és adta hírül, hogy hamarosan teherbe esik. Ezt nem kívánom részletezni, hiszen
az álmok egy másik tudományra tartoznak. Azonban létezik tudományos magyarázata
is a szűzszülésnek, mégpedig úgy, hogy petting során ondó kerül a szűzlány
hüvelyébe. De ettől azonnal megbotránkozik minden hívő, bár biológiailag
megtörténhetett, hiszen nem ismerjük az akkori szexualitást, vagyis a rómaiakét
ismerjük, de ettől még Mária és József nem biztos, hogy olyan laza erkölcsöket
képviseltek. Azt pedig biztosan állítom, hogy Mária nem maradt szűz Jézus
születése után. Már csak a szülés miatt sem, meg azért sem, mert tudjuk, hogy
Jézusnak voltak testvérei is.
Csodái: Először is gondoljuk végig
logikusan. Lehetséges e egyáltalán bármelyik csodája? Magyarázhatóak e
bármilyen természeti vagy fizikai válasszal? Talán trükkökkel élt, amelyeket az
akkori emberek csodának véltek? Bort nem lehet vízzé változtatni, ez tény. Az
esetleg előfordulhatott, hogy Jézusnak, vagy az embereinek, vagy néhány
ismerősének volt bora, amit elhozatott az eseményre teljesen titokban. Majd
amikor a bor elfogyott, „kicserélte” a hordókat. Ez a feltételezés azonban
nagyon ingatag. A kenyérszaporítás sem lehetséges. Az lehetséges, hogy a
számokkal kell variálnunk valamit, hogy értelmes megoldás jöjjön ki, legalábbis
matematikusok a számadatokkal kísérleteznek. A csodás halfogásra, vízen járásra,
és a szél lecsendesítésére is vannak lehetséges magyarázatok. A halfogás az úgy
lenne lehetséges, hogy Jézus egy másik helyre irányította Simont vagy más
csalit használtatott vele. Mivel Jézus ismerte a halászatot, és bölcs is volt, elképzelhető,
hogy jobban átlátta a helyzetet, mint Simon. A szél lecsendesítése egy
természeti folyamat. Mint tudjuk Jézus aludt, amikor a vihar kitört,
keltegették, majd amikor felkelt elállította a vihart. Mi van akkor, ha nem
aludt, csupán arra várt, hogy a hirtelen támadt vihar elüljön. Bizonyára
ismerte a légköri jelenségeket és még laikusan is tudhatjuk, hogy egy nyári
zápor amilyen gyorsan jön (és hevesen), olyan gyorsan el is múlik. A vízen járásra
pedig egy amerikai professzor talált egy lehetséges magyarázatot. Szerinte
Jézus nem vízen, hanem jégen járt, ugyanis akkoriban a tavaszi jegesedés minden
30. évben előfordult. Ez egy igen ritka jelenség, amely a víz és a légkör
kölcsönhatásakor jön létre. Távolról szemlélődők pedig biztosan nem veszik
észre a jeget, így Jézus észrevétlenül járhatott a vízen-jégen.
Gyógyításai: Itt is gondolkodjunk el a
történteken. Meggyógyíthatott bénákat, vakokat és leprásokat? Halottakat
támaszthatott fel? A válasz egyértelműen nem. De akkor mit csinált?
Valószínűleg tényleg gyógyító volt, akit magasabb erővel ruháztak fel, mint ami
neki volt. Az emberi akarat, és a hit csodákra képes, ha valaki egy kisebb
bajával fordult Jézushoz, hiszen az pusztán már a hit erejével meggyógyította
önmagát. De Jézus ismerhetett olyan füveket, gyógynövényeket is, amivel enyhíthette
az emberek szenvedéseit, vagy a látványosabb sérüléseket elláthatta. Átmeneti
bénulást vagy átmeneti vakságot is „lehetett” akár gyógyítani gyógyfüvekkel. A
leprásokat is gyógynövényekkel kezelték egyes területeken, például
fokhagymával. A halottaknál maximum tetszhalottakra gondolhatok, mert őket valóban
feltámaszthatta. Az ördögűzésről nem ejtenék szót, mert azt még ma is sokan
űzik, ilyen-olyan eredménnyel. Ennek 100%-ban a hithez van köze, és mindig papok
végzik. De, ha még néhány egyedi esetet
meg is tudunk így magyarázni, mindet nem lehet.
A függöny
és az ég: A
függönyre nem tudok magyarázattal szolgálni, ám az égi jelenségre egy mondattal
reagálnék. Mi van akkor, ha éppen vihart tört ki, pont ott, és pont akkor?
Ennyi, és nem több a magyarázatom.
A
feltámadása: Ez egy
igen bonyolult dolog. Az egyik oldal igyekszik megválaszolni az összes
elméletet, ami ezt körbeveszi. Én ezeket most átvezetném ide is. Három úton
indulhatunk el: Az egyik, hogy miután meghalt, feltámadt, ez egy csoda, hitünk
alapja. Vagy nem halt meg, csak elájult. Ez azonban nem lehetséges, hiszen a
keresztre feszítést nem élhette túl senki, szemtanúk állítják, hogy szíven
szúrták, vastag lepelben tették a sírba (ebben amúgy simán megfulladt volna),
és végül hogyan kelt fel, hogyan görgette el a sziklát a saját sírja elöl, hova
ment utána, mindezt úgy, hogy rettenetesen sérült volt?
Térjünk vissza az elejére, mi van akkor, ha
meghalt, de fel sem támadt? 1. Az
apostolokat félrevezették, 2. az apostolok mítoszt gyártottak, 3. az apostolok
félrevezettek mindenkit. Szóval elemezzünk! 1. Félrevezették az apostolokat,
vagyis hallucináltak. Ez azért nem valószínű, mert a hallucináció egy lelki
folyamat, ami nem játszódhat le egyszerre, ugyanolyan intenzitással minden
emberbe. Márpedig rengeteg szemtanúról beszélünk. A hallucináció nem tart 40
napig, nem eszik, nem lehet megérinteni, stb. 2. Az apostolok, mint
mítoszgyártók. Ez butaság. Nézzünk utána a mítoszoknak. Ez a történet nem
hasonlít azokra, és idő sem volt ennek tökéletes kivitelezésére. 3.
Mi van akkor, ha Jézus nem támadt fel, csupán meghalt?
Mi van, ha a tanítványok mindezt kitalálták? Ezt sem az oldal írója, sem én nem
tartom valószínűnek. A tanítványok hittek és nehezen is hazudhattak így.
Mindannyian halászok voltak, akik nem tudtak volna kitalálni, megszerkeszteni
és titokban tartani egy ilyen történetet, ehhez nem voltak elég okosak.
Továbbá, ha mindez kitaláció lenne, akkor az őrök csak kihozzák a testet, és
elejét veszik az egész történetnek. Erre mondjuk egy másik helyen azt a
magyarázatot adták, hogy azért nem hozhatták ki, mert a testet előtte ellopták
a tanítványok. Ez ugyan lehetséges, de miért tették volna? Szóval, arra, hogy a
tanítványok kitalálják ezt a történetet, nem sok esély van. Miért tették volna,
meg hogyan?
Az egyházról
Összegezzük tehát az egész eszmefuttatásomat! Vajon
a tudomány vagy a fikció határait súrolja jobban a Biblia?
Mielőtt erre válaszolnék, kitérek egy olyan
dologra, amit a Bibliánál muszáj megemlítenünk.
Az apostolok és a többi korabeli szemtanú halálával
nem maradt senki, aki pontosan tudhatta volna, hogy mi történt. Nem maradt más
csak iratok, feljegyzések, és szájhagyomány útján terjedő mesék sokasága. A
Biblia, mint olyan, nem is létezett eleinte, és nem is azok írták, akik tényleg
akkor éltek. Kr.u. 2. századtól kezdték ezeket az iratokat összegyűjteni, majd
egységesíteni egy könyv formájában. Ez volt a kanonizáció folyamata. A
dokumentumokat válogató embereket maga az egyház választotta ki. Tehát, ami
nekik nem volt túl vallásos, vagy éppen csodás, stb.,azt kivették a majdani
Bibliából.
Elsőként az Ószövetséget alkották meg, a Tóra (a
zsidó vallás csak az Ószövetséget ismeri el), és más régebbi iratok alapján. Az
Újszövetséget pedig a 2. évszázad végére sikerült kidolgozniuk.
Négy csoportra osztjuk a kanonizált iratokat,
amelyek megfordultak az egyházi válogatók kezében.
-
Egyértelműen
elfogadott könyvek. Ezeket azonnal és egyöntetűen szavazták meg.
-
Részben
elfogadott könyvek. Alig néhány irat tartozik ide, amiket ők végülis elfogadtak,
de aztán rengeteg támadás érte őket (meg az iratokat is) emiatt. Ennek ellenére
ezek a részek a Bibliában maradtak.
-
Egyértelműen
elvetve. Ide azok az iratok tartoznak, amiket azonnal elvetettek.
-
Apokrif
iratok: Ide azok az iratok tartoznak, amiket a kanonikusok nem fogadtak el,
azonban más zsinatok már igen. Ezekeket nevezik elrejtett, titkolt iratoknak.
Aztán a 4. században még néhány könyv bekerült a
Bibliába, amelyeket meg már a protestánsok nem fogadtak el.
Végül ezek a könyvek kerültek a Bibliába:
ÓSZÖVETSÉG
Történelmi könyvek: A teremtés, Mózes, Noé, Bírák,
Sámuel, Királyok, Dávid, stb. történetei tartoznak ide. Vagyis az Ószövetség
nagy része.
Írások: Zsoltárok, énekek, Példabeszédek, stb.
tartoznak ehhez a témához, vagyis az egyház írásos alapjai.
Próféták: Ézsaiás, Jeremiás, stb. próféták példái,
történetei és kinyilatkoztatásai.
Kis próféták: Jónás, Malakiás, Zakariás, stb.
történeteiről szól.
ÚJSZÖVETSÉG
Evangéliumok: Máté, Márk, Lukács és János
evangéliumai alkotják, amelyek majdhogynem ugyanúgy mesélik el Jézus egész
történetét. Ezért kezeljük mintegy többszörösen megerősített tényként Jézus
létezését.
Az Ősegyház kialakulása: Ezt az apostolok
cselekedetei töltik meg, mellyel megalapozták a kereszténységet. Hirdették
Isten igéjét, híveket toboroztak, stb. Itt emelném ki Pétert, az egyik
apostolt, akit az első pápaként tartunk számon. Őt valós személyként fogadjuk
el, aki született Kre.1-ben és meghalt, Kr.u.67-ben.
Apostoli levelek: Ez a rész azokat a leveleket
tartalmazza, amelyeket az Apostolok írtak különböző emberekhez, népekhez. Pl.:
Rómaiakhoz, Korinthusiakhoz, Títuszhoz, Filippiekhez, a zsidókhoz, stb.
Apokaliptikus levél: Ez a rész a Jelenések könyvét
tartalmazza. Ezt később írták, legalábbis később találták meg, mint a többi
iratot. Vonatkozhat a mű a múltra, jelenre, jövőre, igazából ezt a mai napig
többféle képen is lehet értelmezni.
Mit is tudtunk most meg? Azt, hogy a Bibliát nem
Isten vagy Jézus alkotta meg, hanem emberek. Olyan emberek, akik egy kézfeltartással
jelezték, hogy épp azt a részt megtartják vagy kihúzzák e. Mindezt saját
tapasztalataik, saját véleményük alapján. Természetesen végig olvastak minden
iratot, de azokat kiválogatták. Volt e ehhez joguk? Igen és nem. Valószínűleg
azok között az iratok között volt rengeteg butaság, koholt vád, fikció és hamis
adat is. Ezeket bizonyára kiszűrték, de miért semmisítették meg? Véleményem
szerint ezt is meg kellett volna mutatniuk.
Aztán ott vannak azok az iratok is, amik mi van, ha
igazak? Több olyan nézet látott például napvilágot, hogy Jézus ember volt (ezt
több vallás is így gondolja). Vagyis nem vitt véghez csodákat, nem volt Isten
fia, stb. Pusztán egy nagyon okos, nagyon művelt, és hatalmas szívvel,
segítőkészséggel, és hittel rendelkező ember. Én nem mondom azt, hogy ebben
100%-ban hiszek, de hajlok efelé. Semmilyen más korban nem történtek olyan
hatalmas csodák, mint az ő rövid kis élete alatt. Miért? Talán csak az utókor,
az evangélisták, vagy a kanonisták tették őt ennyire istenszerűvé. Lehet, hogy
ő csupán csak egy okos és talpraesett férfi volt, veleszületett szónoki képességekkel.
Ezt most hagyjuk is ennyiben, és foglaljunk össze
mindent. A teremtés ugyan nem 7 nap alatt ment végbe, hanem évmilliók alatt, de
a lényeg nem a szószerintiségen van, hanem magán a folyamaton, amely nagyjából
stimmel a Bibliával. Illetve továbbra is úgy gondolom, hogy nem véletlenek összjátéka
volt a földi élet létrejötte, amely mai tudásunk szerint egyedülálló az
univerzumban. Ezt valaki vagy valami alakította így meg, hiszen milliárdnyi
apró dolognak kellett ahhoz stimmelnie, hogy ez a csoda, a teremtés
létrejöhessen. Ez a valaki pedig lehetett akár (szerintem ő is volt) Isten is.
Aztán jön az Édenkert. Én azt továbbra is úgy gondolom, hogy Ádám és Éva
sumérok voltak, vagyis az első civilizált emberek közé tartoztak. Azt sem
tartom kizártnak, hogy jómódúak voltak és kívül éltek a városon, nagyobb
kertjük, házuk, stb. volt. Azt sem tartom lehetetlennek, hogy jóval bölcsebbek
és felvilágosultabbak lehettek, mint a többi sumér. A lényeg az, hogy
szerintem, sumérok voltak, akik kiemelkedtek a többiek közül. Az özönvíz
világméretű formában nem történhetett meg, de hihették azt a Mezopotámia
területén élő népek, hogy az volt, hiszen számukra felfoghatatlan lehetett az a
víz. Vannak arra utaló jelek azonban, hogy azon a területen volt ilyen hosszabb
áradás, amit a helyiek özönvízként élhettek meg. Én is ebben a feltevésben
hiszek. Bábel tornyában nem hiszek, azonban egy ősnyelvben igen. Amelyből aztán
kialakult a többi. Ám ez nem a torony miatt volt, hanem az egyes népcsoportok
közötti hatalmas távolságok miatt. Szodoma és Gomora városa akár létezhetett
is, el is pusztulhatott úgy, ahogyan az meg van írva, csak nem Isten parancsára
(bár akkoriban hihették azt, hiszen ha rossz történt valakivel, akkor az Isten
büntetésének vélte azt), hanem természeti csapások, véletlenek összjátéka
nyomán. Lót felesége pedig, véleményem szerint, megfulladt a vízben.
Mózes a nagy rejtély. Én hiszem, hogy ő étezett,
azonban nem abban a formában, ahogyan róla írnak. Nem kétlem, hogy vallásos
volt, vagy, hogy Isten nevében cselekedett. Ám csodának a tetteit nem tartom.
Én úgy gondolom, hogy egy végtelenül okos és bölcs ember volt, aki a
száműzetése alatt rengeteget tanult a természetről (előtte is bőven sokat
tudhatott már róla). A természetismeretén kívül pedig biztosan nagyon okos és
művelt is lehetett, főleg, ha a fáraó udvarában nevelkedett (még ha nem is
olyan formában, mint a Biblia írja). Szerintem ezt a bölcsességét,
tapasztalatát használta fel, hogy megmentse a népét, kihasználva az egyiptomiak
butaságát (nem volt mind buta ember, sőt, de azok, akiket ő rászedett azok
voltak). Jónás és a cethal történetét én nem igazán fogadom el. Annyit
elismerek, hogy elméletben megtörténhetett. Jézusról én ugyanúgy vélekedek,
mint Mózesről. Ember volt, emberi tulajdonsággal, stb. de ezen túl végtelenül
hitt Istenben (akár egy mai pápa, papok, stb.) illetve nagyon okos, bölcs és
természet járt ember volt. Nem tudom még leírni sem, hogy mennyire okosnak és
hiteles embernek tartom őt, hasonlítani se tudom senkihez. De én úgy gondolom,
hogy ember volt, még ha sokkal jobb ember is sokunknál.
Mindent összevetve igyekeztem nem túlfényezni, vagy túlmagyarázni a Bibliát. Reálisan tekintettem át, ám az üzenete megmaradt. Illetve próbáltam jobban elfogadhatóvá tenni a Bibliát a hitetlenkedők számára is.
