Bolygótúra

Képzeljük el, hogy egyszer el kell hagynunk a Földet! Ki kell költöznünk egy bolygóra. De vajon melyikre? Rövid űrutazásunk erre fog fényt deríteni. Vajon melyik bolygó vagy annak holdja lesz képes befogadni az emberiséget? Utazásunk eszköze pedig egy minden légköri jelenségnek ellenálló űrhajó lesz. Beszállás, öveket becsatolni, nézzenek ki az ablakokon, és már indulunk is!

Hold
A Hold nem egy bolygó ugyan, de a legközelebbi égitestünk, így kezdjük is itt az utazást. Oda érve elsőként azt vesszük észre, hogy nincs sem gravitáció (vagyis igen csekély), sem pedig légkör (a Hold szerkezete egyébként sem tudna ekkora súlyt elviselni, összeroppanna), amik nélkül viszont egyetlen ember sem lenne képes túlélni. És akkor még ott a holdpor, ami rákot okoz, de legalábbis súlyos bőrirritációt. Illetve az sem teszi vonzóbbá, hogy egy holdi nap majd 30 földi napnak felel meg, és nappal +180 °C, míg éjszaka – 140 °C mérhető a felszínén. De akkor mi vonzó van benne? Az, hogy a Naptól ugyanolyan távolságra van, mint mi. Hogy a felszíne is nagyban hasonlít a miénkhez (medencék, hegyvonulatok, kráterek, kontinensek és szakadékok tarkítják). De elég ez?
 
Merkúr
Ez a bolygó van a legközelebb a Naphoz, így nem lehet rajta fázni az biztos. De vajon alkalmas e az éltre? Lehetne, de nem az. Nézzük is meg az alap adatait és, hogy ez mit is jelent ránk nézve. Kezdjük azzal, hogy nincs holdja, aminek amúgy jelentősége sincs. Tömege elég alacsony, de ennek sincs túl nagy jelentősége. Földtípusú, kőzetbolygó, ez azt jelenti, hogy a szerkezete olyan, mint a mi Földünké, emiatt akár élni is lehetne rajta... Azonban csupán 69 millió km-re van a Naptól, 2x olyan közel, mint a Föld. Ez egyrészt a hőmérsékletén is látszik, másrészt innen nézve a Nap extrém nagy és fényes (ezt megszokni se lenne egyszerű). Szóval, a hőmérséklet: 426 és -170 fok között ingadozik, ami azért egy extrémen megterhelő hőingadozás. Egy év, keringés szempontjából 88 nap, tehát keringését tekintve a Merkúron egy év alig 3 hónapból áll csupán. Tengelyforgása viszont 58 nap, ami nálunk csupán 24 óra. Vagyis, ami nálunk egy földi nap, addig a Merkúron az 58 nap. Lássuk be ez rengeteg, mind éjszakából, mind nappalból. Nagyon kicsi a gravitáció a felszínén, így még a gázokat sem képes magán tartani hosszútávon (amikor azonban épp rajta vannak, akkor van oxigén és nitrogén is), emiatt nincs egyébként légköre sem.
 
Vénusz
Vénusz, a romantika, és a szerelem bolygója. De vajon ez a bolygó is „szeretne” minket, ha ráköltöznénk? Hát, nem egészen… Holdja nincs. Földtípusú, kőzetbolygó, ez azt jelenti, hogy a szerkezete olyan, mint a mi Földünké, emiatt akár élni is lehetne rajta... Azonban 108 millió km-re van a Naptól, ami még mindig túl közel van a tűzhöz.  Egy év 225 nap, ami nem is olyan nagy eltérés a mi, földi évünktől. Tömege megközelítőleg a földével azonos (ez is igazán „lakható” bolygó látszatát kelti). Tengelyforgása 243 nap (majdnem egy földi év), ami nálunk csupán 24 óra. Ez pedig elég sok éjt, és nappalt jelent egyszerre.
Legnagyobb részben szén-dioxid van a légkörében, kisebb részben nitrogén (és ez olyan nyomást eredményez, ami nálunk az óceánokban van). Iszonyatos üvegházhatás van a bolygón, illetve elképesztően sok vulkán (sok is, nagyok is). A bolygónak van egy igen vékony ózonrétege, illetve felhőtakarója is, melyből kénsavas eső hullik. Ám, ha mindez nem lenne, akkor a légköre nagyon hasonlítana a Földéhez, mint ahogyan sok-sok éve hasonlított is. 470 fok van a felszínén, ami iszonyatosan forró. Gravitációja közel a Földével azonos, ami igen jó hír amúgy.
 
Mars
Földtípusú, kőzetbolygó: Ez azt jelenti, hogy szerkezetét tekintve teljesen a Földhöz hasonló, ami így alkalmassá tehetné a lakhatásra. 228 millió km-re van a Naptól, 80 millióval messzebb, mint a Föld: Ez meg már túl messze van az éltető sugaraktól. Egy év, keringés szempontjából 687 nap: Vagyis ami nálunk majd 2 év, az ott egy. Tömege nagyon alacsony.
Tengelyforgása 24:37 nap, ami nálunk 24 óra. Holdja 2 van: Egyik sem alkalmas az éltre (az egyik valaha egy bolygóból szakadt ki, a másikat pedig vastag porréteg borítja). Légköre: Talaja alkalmas a növénytermesztésre. Leginkább szén-dioxid alkotja, kevés nitrogén, nyomokban vizet és oxigént is tartalmaz. Heves porviharok uralják, amik vörössé változtatják a légkör színét. Hőmérsékletek: -133 és +22 fok között ingázik, ami nem egy túlélhető eltérés. Gravitáció: Nagyon alacsony, ami szintén nem túl emberbarát
 
Jupiter
Jupiter típusú, gázbolygó: A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket. A forgásuk gyors, vastag atmoszférájuk, gyűrűik és nagyon sok holdjuk van. A legfontosabb, amit itt érdemes megjegyezni, hogy NINCS felszíne, amire mondjuk, építkezni vagy rálépni lehetne. 779 millió km-re van a Naptól, 5-ször messzebb, mint a Föld, ami így már elképesztően nagy távolság. Egy év, keringés szempontjából 4332 nap (11 év), ami elképesztően sok. Tömege 300-szorosa a Földének. Tengelyforgása majd 10 óra, ami nálunk 24 óra: vagyis igen gyorsan változnak a napszakok.
Jelenleg 79 holdja ismert, amik közül 53 nevesített és 26 számmal ellátott. Ezeket a holdakat érdemes lenne külön is leelemezni, mert némelyik alkalmas lehet az életre, de később majd ezekkel is foglalkozok.  Nagyon vastag ammónium felhői vannak, amelyekben vízfelhők is vannak. Hatalmas kiterjedésű viharok uralják. Neki is vannak gyűrűi, de azok elég halványak.
Vannak gyűrűi is, amelyek nem olyan látványosak ugyan, mint a Szaturnuszé, de vannak.
Átlagos hőmérséklete -150 fok. Gravitáció: Kicsivel nagyobb rajta, mint a Földön.
Azonban, és ez igaz az összes gáztípusú bolygóra: Nincs felszíne, nincs szilárd halmazállapotú talaja. Ezért, bármennyit is elemezgetem őket, az eredmény mindig ugyanaz lesz: ezekre a bolygókra nem lehet építkezni, ha csak nem egy „lebegő” bázis építünk rájuk, ami a mai technikával teljesen elképzelhetetlen.
 
Szaturnusz
Jupiter típusú, gázbolygó: A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket. A forgásuk gyors, vastag atmoszférájuk van, gyűrűik és nagyon sok holdjuk van. A legfontosabb, amit itt érdemes megjegyezni, hogy NINCS felszíne, amire mondjuk, építkezni vagy rálépni lehetne. 1432 millió km-re van a Naptól, 9-szer messzebb, mint a Föld. Egy év, keringés szempontjából 10759 nap (30 év).
95-ször nehezebb a Földnél. Tengelyforgása 10,5 óra, ami nálunk 24 óra. Jelenleg 82 holdja ismert, de ezek közül csupán hét olyan, amiről érdemes szót ejteni… később. Rendkívül látványos gyűrűi vannak. Légköre a Jupiteréhez hasonlatos és hatalmas szelek tombolnak rajta. Hőmérséklete: -180 fok körül mozog. Gravitáció: Kicsivel kisebb rajta a gravitáció, mint a Földön

Uránusz
Jupiter típusú, gázbolygó: A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket. A forgásuk gyors, vastag atmoszférájuk van, gyűrűik és nagyon sok holdjuk van. A legfontosabb, amit itt érdemes megjegyezni, hogy NINCS felszíne, amire mondjuk, építkezni vagy rálépni lehetne. 2884 millió km-re van a Naptól, 19-szer messzebb, mint a Föld. Egy év, keringés szempontjából 30707 nap (84 év). Lényegesen nagyobb tömegű, mint a Föld, ám a Szaturnusz és Jupiter bolygóknak talán a negyede.
Tengelyforgása 17 óra, ami nálunk 24 óra. 27 holdja van. Neki is vannak gyűrűi, de azok elég halványak. Hőmérséklete: - 210 fok. Gravitáció: A Földénél kisebb.
 
Neptunusz
Jupiter típusú, gázbolygó: A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket. A forgásuk gyors, vastag atmoszférájuk van, gyűrűik és nagyon sok holdjuk van. A legfontosabb, amit itt érdemes megjegyezni, hogy NINCS felszíne, amire mondjuk, építkezni vagy rálépni lehetne. 4509 millió km-re van a Naptól, 30-szor messzebb, mint a Föld. Egy év, keringés szempontjából 60223 nap (164 év).
Lényegesen nagyobb tömegű, mint a Föld, ám a Szaturnusz és Jupiter bolygóknak talán a negyede. Az Uránusznál viszont nagyobb. Tengelyforgása 16 óra, ami nálunk csak 24 óra. Neki is vannak gyűrűi, de azok elég halványak. Légkörét viharok szabdalják. Jelenleg 14 holdja ismert. Gravitáció: Nagyobb a gravitációja, mint a Földnek. Hőmérséklete: - 220 fok.
 
Plútó
Földtípusú, kőzetbolygó: Ez azt jelenti, hogy szerkezetét tekintve teljesen a Földhöz hasonló, ami így alkalmassá tehetné a lakhatásra.
Ám 5966 millió km-re van a Naptól, kb. 40 milliószor messzebb, mint a Föld: Ez már felfoghatatlanul nagy távolság, amely hideggé és sötétté teszi ezt a bolygót. Egy év, keringés szempontjából 90613 nap (248 év). Tömege nagyon alacsony.
Tengelyforgása 6 nap, ami nálunk csak 24 óra. összesen öt holdja van, amik közül egy jelentősebb van. A Charon, amely együtt forog vele és így sohasem kel fel vagy nyugszik le. Ez a Hold jégből áll. Légköre: Fagyott hidrogénből áll. Hőmérséklete: -230 fok. Gravitáció:  Jóval kisebb a gravitációs ereje, mint a Földnek.
 
A Holdak

Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó: Ezeknek a bolygóknak van csupán holdjuk, de ezek közül nem mindegyiket szeretném kielemezni.
Phobosz és Deimosz: A Mars bolygó holdjai és egyben a Naprendszer legkisebb holdjai. Azt tudjuk róluk, hogy nem a Marsból szakadtak ki, valószínűleg a bolygó csak bevonzotta őket. Bazaltszerű anyag alkotja őket. Mindkettő alkalmatlan az életre.
Jupiter-holdak: Jelenleg 79 holdja van, amik közül 53 nevesített és 26 számmal ellátott. Ezeket a tudomány 6 csoportra ossza, eszerint fogom én is tárgyalni őket.
Belső holdak: 4 hold a gyűrűn helyezkedik el, amik valószínűleg a gyűrű anyagának egy részét is adják.
Galilei holdak: 4 hatalmas holdról beszélünk, amiből 3 fagyott állagú. Ezen három holdból kettőnek van egy vékony oxigén rétege is. Az Europa nevű holdról még tudjuk azt is, hogy a jég alatt óceán terül el, ahol akár élet is lehet, vagy lehetne! Az Io holdon pedig igen erős a vulkanikusság, rengeteg kitöréssel és aktivitással. 
Himalia csoport, Ananke csoport, Carme csoport, Paszifé csoport: Ezekről a holdakról még most sem igazán tudunk sokat, csak néhány távolról is lemérhető dolgot. Még igazán a felszínükről sem tudunk semmit.
Szaturnusz-holdak: Jelenleg 82 holdja ismert, de ezek közül csupán hét olyan, amiről érdemes szót ejteni. Rengeteg apró holdjáról (60-65) és a többi még a gyűrű által takart, fel nem fedezett holdról most nem írunk, nem beszélünk. Jöjjön a maradék.
Három csoportra oszthatóak: Külső holdak, Középső holdak és Belső holdak. Azonban egyik hold sem lakható vagy különleges. Némelyik jeges, némelyik szeles, stb. Itt egy holdat emelünk ki a Titánt.
Titan: Saját légkörrel rendelkezik, ami egyedülállóvá teszi, sőt a légköre a magas nitrogén tartalma miatt hasonlít a Földéhez. Illetve jelentős hányada áll jégből-vízből. Élhető is lehetne akár…
Uránusz-holdak: 27 holdja van. A 22 nagyon kicsi és sötét bolygó nem lakható és nem is túl jelentős. Van azonban 5 nagy:
Miranda: Felszíne többszörösen tagolt és nagyon változatos. Erre a különlegességre máig nincs magyarázat.
Ariel és Oberon: vulkáni tevékenységet mutat. Az egyiken mai napig aktív a vulkanikusság, a másikon már nem.
Titania: Felszínét jég borítja, völgyek szabdalják. Számunkra talán ez érdekes.
Umbriel: Felszínén van kráter, de nincsenek rajta vulkanikusság jelei.
Neptunusz-holdak: Jelenleg 14 holdja ismert, amik közül csupán a Tritont érdemes kiemelnünk. Ennek hideg felszíne és ritka légköre van, illetve nitrogén-sapkái vannak. Pár millió éven belül szétszakad és becsapódik a Neptunuszba.
Charon: a Pluto jégből álló egyetlen holdja.
 
Lehetséges életterek
(holdak is benne vannak)
 
Hold, Merkúr, Vénusz, Mars és talán a Pluto.
Europa, Titan, Titania, Triton, Charon.
 
Vázolom a maradék esélyes élettér előnyeit és hátrányait, aztán az olvasóra bízom, hogy
HOLD
Előnye
-          A Földhöz hasonló részek alkotják, mint hegy, völgy, kráter, medence, stb. Valaha talán még víz is volt a felszínén. Tehát életet lehetne vinni rá.
-          Ez van a Földdel egyenlő távolságra a Naptól, ami bitang esélyes lakhellyé teszi.
-          Nagyon közel van, így a távolság könnyen bejárható. Ezt az űrhajózás szempontjából értem.
Hátránya
-          Nincs légköre! A légkör hiánya rengeteg problémát vet fel, hiszen az emberre halálos az élet így. Mesterségesen kellene létrehozni egy légkört, ami igen nagy probléma lenne, tekintve, hogy a holdi „légkörben” még véletlenül sincsenek meg azok az elemek, amikre nekünk a légzéshez szükségünk lenne.
-          Nincs gravitáció! Ezt leküzdeni nem egyszerű, de a légkör létrehozásánál kisebb gondnak tűnik. A megfelelő súlyozáson sok minden múlhat. Speciális súlyokra gondolok, amik a világon mindenben (tárgyak) benne lehetnének. De utána olvastam a témának és rájöttem, hogy a mesterséges gravitáción már dolgoznak a tudósok és az alapja a körmozgás… ám ennek a fizikai részleteibe most nem mennék bele.  
-          Hatalmas a hőmérsékletingadozás. Egy megfelelő bázis létrehozásával, ez kiküszöbölhető, hiszen a hőmérséklettel való kísérletezések nem új keletű dolgok.
-          Holdpor! Szintén egy bázissal kiküszöbölhető lenne, meg szűrőberendezésekkel.
MERKÚR
Előnye
-          Szerkezetét tekintve a Földhöz hasonló, így, ha pusztán az anyagát tekintjük, alkalmas a földi élet befogadására.
-          Van rajta oxigén, még ha a bolygó nem is tudja hosszabb ideig azt magán tartani.
Hátránya
-          2x közelebb van a naphoz, mint a Föld, így túl meleg van, túl világos és a Nap onnan nézve hatalmas lehet.
-          Egy év alig 3 hónapból áll. Ez azért nem nagy hátrány, mert a mi naptárunkkal számolva semmi jelentősége nincs.
-          Egy merkúri nap 58 földi napból áll, ami nappalból és éjszakából is nagyon sok. Bázison belüli fényszabályozással lehetne ez ellen tenni, mert az emberek ezt biztosan nem tudnák megszokni.
-           Nincs légköre, mert nem tudja befogni a gázokat. A megoldás az lenne, ha valahogyan be tudnánk vele fogatni őket.
-          Iszonyatosan szélsőséges a hőmérséklete. Bázison belüli hőmérsékletszabályozással lehetne vele mit kezdeni, illetve hőálló fémből készült bázissal.
-          A gravitáció igen kicsi, semmit sem képes a felszínén tartani, így mesterséges gravitációra van szüksége.
VÉNUSZ
Előnye
-          Szerkezetét tekintve a Földhöz hasonló, így, ha pusztán az anyagát tekintjük, alkalmas a földi élet befogadására.
-          Egy év a Vénuszon, majdnem egy földi év. A többi bolygót nézve ez a 140 nap nem igazán tűnik számottevőnek.
-          Tömege a Földével szinte azonos.
-          Gravitációja a Földével megközelítőleg azonos, bár azért kisebb.
-          A széndioxid miatt nagy az üvegházhatás, ám ha az nem lenne, légköre a Földéhez hasonló lenne, mint ahogyan az is volt egyszer régen. Van rajta ózonréteg, felhők, eső.
Hátránya
-          Még mindig közel van a Naphoz: túl meleg, túl nagy, túl világos…
-          Egy napunk, ott majd egy év. Nappalból és éjszakából is sok. Bázison belüli fényszabályozással lehetne ez ellen tenni, mert az emberek ezt biztosan nem tudnák megszokni.
-          Iszonyatosan meleg van rajta, 470 fok. Eszméletlenül hőálló bázisra lenne szükség.
-          Légkörében nincs oxigén, ezt mesterségesen kellene pótolni.
MARS
Előnye
-          Szerkezetét tekintve a Földhöz hasonló, így, ha pusztán az anyagát tekintjük, alkalmas a földi élet befogadására.
-          Egy nap ott szinte ugyanannyi, mint nálunk, ami igazán jó hír!
-          Talaja alkalmas a növénytermesztésre!
-          Nyomokban van rajta víz és oxigén is. Ez ugyan az élethez iszonyatosan kevés, de nekünk most egy jó hír!
Hátránya
-          Millió km-kel messzebb van a naptól, mint a Föld, így már elég távol az éltető sugaraktól.
-          Egy évük, az nekünk két év, de a földi naptárakkal semmi jelentősége nincs.
-          Alacsony a gravitáció, így ezt mesterségesen kellene pótolni.
-          A -133 és +22 fok az rettenetesen nagy hőingadozást jelent. Ezt mesterségesen kellene szabályozni.
-          Heves porviharok uralják. Ezt a bázissal ki lehet küszöbölni, no meg szűrőberendezésekkel.
-          Konkrétan nincs rajta élhető levegő.
PLUTO
Mivel ez a bolygó a legtávolabbi és így a legélhetetlenebb is, gyorsan összegzem.  Szerkezetét tekintve a Földhöz hasonló, így, ha pusztán az anyagát tekintjük, alkalmas a földi élet befogadására. Van rajta fagyott hidrogén, ami nekünk most egy picike jó hír. Az egy nap és egy év fogalmának nincs túl nagy jelentősége. Azonban iszonyatosan hideg van és valószínűleg sötét azon a bolygón. Ha azonban bázist építünk, akkor pótolnunk kell a gravitációt, az oxigént és fagyállóvá kell tennünk az egészet. Illetve szabályoznunk kell a fényt és a hőmérsékletet is. Mindent összevetve, én ezt a bolygót ki is zárnám.
EUROPA
A Jupiter holdjaként nem túl jó pozícióban van, hiszen messze van a Naptól. Előnyét az adja, hogy a felszínét borító jég alatt óceán terül el, amit azonban még nem sikerült feltérképezni. A tudomány mai állása szerint az óceánban lehet élet, vagy lehetne oda életet telepíteni.
TITAN
A Szaturnusz holdjaként túl messze van a Naptól. Ám rendkívül sajátságos légkörrel rendelkezik, ami a magas nitrogén tartalma miatt hasonlóvá teszi a Földéhez. Illetve jelentős hányadát jég borítja, amiből víz lenne kinyerhető.
TITANIA
Felszínén jég van és elég változatos a felszíne. Nem túl jelentős szerintem.
TRITON
Pár millió év múlva becsapódik a Neptunuszba majd, ám felszíne és légköre bizakodásra is adhatna okot, azonban elvetjük.
CHARON
Egyetlen előnye a jég lehetne, amelyből vizet nyerhetnénk ki, de túl messze van a Naptól, hideg és sötét. Nyugodtan kizárható.
 
Maradt tehát a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, az Europa és a Titan.
 
Utazásunk ezzel véget is ért, mindenki döntse el maga, hogy melyik holdat vagy bolygót választaná. Melyiket kellene a legkevesebb dologban átalakítani? Melyik lenne minden szempontból a legideálisabb?
Az én véleményem az, hogy bármelyiket alkalmassá lehetne tenni az életre, de ahhoz hatalmas technikai fejlődésre lenne szükség, mert irdatlan sok dolgot kellene csinálni. Mindennek ellenálló bázis, talajkialakítás, légkör-kialakítás, vízellátás, hőmérsékletszabályozás, stb.