Ha
mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk sem volna élni!
Rengeteget szoktam gondolkozni az élet
dolgain, hogy miért is vagyok, hogy mi a célom, meg miért-itt-most és hogyan
legyen… De mostanában jöttem rá, hogy rengeteg időt pazaroltam el eddig.
Vágyakoztam valami után, ami sosem lehetett az enyém, olyan akartam lenni, aki
nem vagyok, ott lenni, ahol sosem lehetek. És, ha volt is szemernyi esélyem a
változtatásra, féltem meglépni. Megkötöttek a félelmeim, a másoknak való
megfelelési kényszerem, és a szürreális vágyaim. És, amíg én a magam kreálta
álomvilágban éltem, addig az élet könyörtelenül ment tovább, az időm pedig
vészesen fogyott…
Hirtelen döbbentem rá, hogy csak
pazarolom az EGYETLEN életemet. Ezért döntöttem úgy, hogy megvalósítom azokat a
dolgokat, amiket elmulasztottam. Ám ezt sem úgy teszem, ahogy az elvárható
lenne, vagy ahogy más tenné.
Mostmár senkinek sem akarok megfelelni,
csupán önmagamnak. El kell engednem azt, aki sosem lehetek, hogy az lehessek,
akinek lennem kell…
Első lépések: itt összefoglaltam
mindazt, ami tüskeként égett bennem mindigis, hogy mi lett volna, ha… Bárcsak… Majd egyszer… Most jött el az ideje
annak, hogy mindezt megvalósítsam és/vagy elengedjem.
Amim már megvan: Miközben dolgoztam a nagy terven, rá kellett jönnöm, hogy van
olyan pontja, amit már elértem, és olyan is, amit már el tudok engedni.
Ami folyamatosan alakul: Ezek azok a
dolgok, amik mindigis megmaradnak. Olvasok, youtube-ozok, filmezek, kirándulok.
Élményeket gyűjtök és új ismereteket. Próbálok folyamatosan fejlődni és
megújulni... (Lásd lentebb)
És, amik még idén
történtek
Könyv
Torna
30 napos edzéstervek, különböző szempontok szerint. 67 kg-ból 64 kg-ra fogytam, illetve a közérzetem, az izomzatom, és a testképem is javult. Minden nap tornázom, és ez jót tesz mind a testemnek, mind a lelkemnek.
Ázsia
Az elmúlt időszakban nagy szenvedélyem lett Ázsia (azon belül Japán egy picit jobban is). Érdekel minden, a nyelv, a kultúra, a filmek. Megfogott ez a világ, mert szerintem az ázsiai kultúra, és értékrend másabb (tisztább, különlegesebb, szebb), mint az európai, ezáltal közelebb is áll hozzám. Szeretnék minél többet tudni erről a világról, ezért is került fel ez a pont a bakancslistámra.
23 filmet néztem meg idén, és kommentáltam le a blogra augusztus végéig. Habár amióta ez a világ érdekel (2008 óta), összesen 29 anime-n, 180 BL, és közel 100 normál ázsiai filmen vagyok túl. Természetesen augusztus után is néztem ázsiai filmeket, de azok már nem kerültek fel (indok fentebb).
Aztán, elolvastam három könyvet is ebben a témában. L.Kelemen Gábor-Ázsia. Szentirmai József-Japán. Monika Brenz-Rickert: Ázsiai konyha. Az első kettő amolyan útikönyv (az első átfogja azokat az országokat, amiket kedvelek, a második pedig rendkívül részletesen tárgyalja Japánt), a harmadik pedig ételekről szól. Hasznos és érdekes olvasnivaló mindegyik könyv, ha érdekel ez a világ.
Idén ételeket is sikerült kóstolnom, amik Japán, Dél-Korea és Kína ízvilágába engedtek betekintést. Japánból a csokis mochi, a málnás kitkat, és a soba leves került elém. A mochi rettenetes finom volt, bár elsőre fura volt az állaga. A kitkat ehető, bár iszonyat savanyú. Az a soba leves pedig, amit rendeltem, ehető volt ugyan, de számomra csak ennyi. Kínából egy marhás levest és az édes puffasztott rizsszeletet kóstoltam meg. A leves csípett, de nagyon finom volt. A rizsszelet meg egészen ehető volt, bár ez sem lett a kedvencem. Koreából pedig egy miso leves, és egy ramen is került elém, illetve egy pudingos piskótás édesség. A miso leves, és a ramen ízre nem volt rossz, de számomra olyan iszonyat csípős volt mindegyik, hogy nem bírtam őket megenni. A piskóta az ehető volt, de az sem volt olyan nagy szám. Az igazság az, hogy szeretem ezt az ázsiai kultúrát, és némelyik étel ehető is számomra, de valószínűleg, hosszú távon, én ott éhen halnék.
Ezen kívül iszonyat mennyiségű ázsiai zenét hallgattam/hallgatok, mert tetszik a nyelvezet, és a hangzásvilág is. Mindenevő vagyok e téren, mert ugyanúgy érdekel a popzene (kpop, cpop, jpop), mint ahogy például a maláj gengszter zene. Aztán ezen túl ott vannak az utcai táncosok, akik ezekre a zenékre táncolnak (ipari mennyiségű táncot néztem az elmúlt években), nem is rosszul.
Tavaly pedig elkezdtem néhány ázsiai nyelvet (japán, koreai, kínai, thai, maláj) tanulgatni. Pontosabban azok alapszavait, mondatait tanultam meg, durván olyan harmincat/nyelv. Ez nagyon tetszett, hiszen sok szó már ismerős volt a filmekből.
Végül pedig youtubevideókat néztem, olyan vloggerektől, akik ott éltek, élnek, vagy akár csak magával Ázsiával foglalkoznak. Ezek igen nagy hatással voltak rám, hiszen általuk még jobban megismertem ezt a világot.
Mindent összevetve: Ázsia az a világ, amihez tartozni szeretnék egy másik életben.
Tetkó
Összesen 16 db tetoválásom van. Valószínűleg lesz még, ám nem mostanában. Jelenleg elégedett vagyok.
Kirándulás, Programok
Néhány virtuális kirándulás (Noszvaj, Füzér, Gyula, Klagenfurt, Kisbér, Keszthely) után beindult a nyár. Ballagások, medencézések, búcsú, városnézés, biciklitúra, kiállítás, gyerekes-barátos-családos programok. Ezek között voltak bakancslistás programok is. Mindez augusztusig történt, de utána is mentem ahova tudtam, csupán nem jegyeztem fel. Mert megélni kell, nem leírni.
Tanulás
Mostanában nem tanultam új dolgot, de, ha a közelmúltat veszem: 11 tanfolyam (2017-2020), többsége angol nyelven. Szeretek tanulni, mert ezáltal képes vagyok a megújulásra, mindamellett, hogy tanulók valami újat, és jól is érzem magam eközben.
Smink, szépség
Maradjunk annyiban, hogy szeretek adni magamra, mert azt vallom, hogy egy nő, az nő marad, minden körülmények között. Ezen a téren is sikerült sokat fejlődnöm idén, mert a tavalyi sminksuli elvégzése után, idén meglett a profi sminkkészletem is, illetve a rengeteg gyakorlás (meg youtube videó) is meghozta gyümölcsét. Most már félprofi sminket is össze tudok dobni, mindennemű bőrprobléma eltüntetésével. Nagyon büszke vagyok magamra idén e téren. Bakancslistás vágyam teljesült ezáltal.
Gyermek
Idén több időt szerettem volna a gyerekemmel tölteni, mint tavaly, és úgy érzem, hogy ez sikerült is. Remek a kapcsolatunk, amit a sok közös élmény csak tovább erősített.
Tiktok
Idén ezt az alkalmazást is elkezdtem használni. Bakancslistás vágy volt ez is. Tartalmat is gyártok, amolyan rienreed-esen. Eddig csupán kép-üzenetek formájában, de tervben vannak a hangalapú üzik is. Illetve énekben is gondolkozom, de az arcom továbbra sem szeretném megmutatni, hiszen a tartalmaimnak nem a magamutogatás a célja.
Új állás
Ez az, ami idén nem valósult meg, ezért ez lett a 2022-es bakancslistám első pontja.
Egyéb
Igyekeztem ezt az évet pozitívan felfogni, illetve annyit látni, olvasni, nézni és tapasztalni, amennyit csak lehet. Megcsináltam egy 31 napos Be Positive küldetést, ami minden napra ad egy utasítást, pl. ma menj el a barátnődhöz, ma egyél egy csokit, ma légy kicsit gyerek, ma olvass el egy idézetet, stb. Illetve a napi torna is ilyen. Ahogy az, hogy idén is részt vettem minden éves egészségügyi vizsgálaton (negatív eredményekkel, illetve az oltatlanságom dacára). De az olvasás, a kirándulások, a filmek, a gyerekemmel töltött idő is mind-mind ezt segítette elő.
Pozitívnak maradni, megvalósítani önmagam, élményeket gyűjteni, és mindeközben boldognak lenni.
Sherrilyn Kenyon:
Álomszerető, Ördögi tánc, Angyali csók. Mindhárom
könyv főszereplője egy különleges férfi. Az elsőben Julian, az egykori spártai
katona egy könyv rabja, amiből csak akkor jöhet ki, ha egy nő szólítja
(szexuális célokra). Grace azonban nem olyan, mint a többi, őt érdekli is a
férfi. A másodikban Zarek, az egykori római rabszolga, jelenleg száműzetésben
él Alaszkában. Magányát Astrid, a nimfa töri meg, aki ítélkezni jött felette. A
harmadikban Wulf az egykori viking harcos, kit perceken belül elfelejt
mindenki, akivel találkozik, rendezett élete teljesen összekuszálódik, amikor
meg kell védenie Cassandrát, az elátkozott faj hercegnőjét. Mindegyik könyv
leköti a figyelmet, jó a történetük, a szereplők, van benne izgalom, erotika és
nekem külön tetszik ez az ókori istenes vonulat benne.
Aleksandr Voinov-Dark Soul/Sötét lélek: Stefano Mariano egy csendesen élő nős maffiavezér. Egészen addig, míg az életére nem törnek, és be nem lép életébe az igen feltűnő és szexi maffia testőr, Silvio Spadaro, aki rég elnyomott vágyat és érzéseket kelt életre a férfiban. Ez egy meleg-regény, ami tele van az izgalommal, szeretettel, lélekkel, és hatalmas szenvedéllyel. Nekem nagyon tetszett maga a sztori, a sok szenvedély, illetve a könyv lélektana, meg a sok fordulat és akció is.
Aleksandr Voinov-Dark Soul/Sötét lélek: Stefano Mariano egy csendesen élő nős maffiavezér. Egészen addig, míg az életére nem törnek, és be nem lép életébe az igen feltűnő és szexi maffia testőr, Silvio Spadaro, aki rég elnyomott vágyat és érzéseket kelt életre a férfiban. Ez egy meleg-regény, ami tele van az izgalommal, szeretettel, lélekkel, és hatalmas szenvedéllyel. Nekem nagyon tetszett maga a sztori, a sok szenvedély, illetve a könyv lélektana, meg a sok fordulat és akció is.
Filmek
31 filmet néztem meg, és kommentáltam le a blogra augusztus végéig (amiben nincsenek benne az ázsiai filmek). De ezen kívül is néztem filmeket és tévéműsorokat, amiket már nem jegyeztem fel ide. Hogy miért? Mert a kritikák körmölése helyett igyekeztem a valóságban helytállni, még ha a filmek világa odarepít is, ahová a valóság nem képes.
31 filmet néztem meg, és kommentáltam le a blogra augusztus végéig (amiben nincsenek benne az ázsiai filmek). De ezen kívül is néztem filmeket és tévéműsorokat, amiket már nem jegyeztem fel ide. Hogy miért? Mert a kritikák körmölése helyett igyekeztem a valóságban helytállni, még ha a filmek világa odarepít is, ahová a valóság nem képes.
30 napos edzéstervek, különböző szempontok szerint. 67 kg-ból 64 kg-ra fogytam, illetve a közérzetem, az izomzatom, és a testképem is javult. Minden nap tornázom, és ez jót tesz mind a testemnek, mind a lelkemnek.
Az elmúlt időszakban nagy szenvedélyem lett Ázsia (azon belül Japán egy picit jobban is). Érdekel minden, a nyelv, a kultúra, a filmek. Megfogott ez a világ, mert szerintem az ázsiai kultúra, és értékrend másabb (tisztább, különlegesebb, szebb), mint az európai, ezáltal közelebb is áll hozzám. Szeretnék minél többet tudni erről a világról, ezért is került fel ez a pont a bakancslistámra.
23 filmet néztem meg idén, és kommentáltam le a blogra augusztus végéig. Habár amióta ez a világ érdekel (2008 óta), összesen 29 anime-n, 180 BL, és közel 100 normál ázsiai filmen vagyok túl. Természetesen augusztus után is néztem ázsiai filmeket, de azok már nem kerültek fel (indok fentebb).
Aztán, elolvastam három könyvet is ebben a témában. L.Kelemen Gábor-Ázsia. Szentirmai József-Japán. Monika Brenz-Rickert: Ázsiai konyha. Az első kettő amolyan útikönyv (az első átfogja azokat az országokat, amiket kedvelek, a második pedig rendkívül részletesen tárgyalja Japánt), a harmadik pedig ételekről szól. Hasznos és érdekes olvasnivaló mindegyik könyv, ha érdekel ez a világ.
Idén ételeket is sikerült kóstolnom, amik Japán, Dél-Korea és Kína ízvilágába engedtek betekintést. Japánból a csokis mochi, a málnás kitkat, és a soba leves került elém. A mochi rettenetes finom volt, bár elsőre fura volt az állaga. A kitkat ehető, bár iszonyat savanyú. Az a soba leves pedig, amit rendeltem, ehető volt ugyan, de számomra csak ennyi. Kínából egy marhás levest és az édes puffasztott rizsszeletet kóstoltam meg. A leves csípett, de nagyon finom volt. A rizsszelet meg egészen ehető volt, bár ez sem lett a kedvencem. Koreából pedig egy miso leves, és egy ramen is került elém, illetve egy pudingos piskótás édesség. A miso leves, és a ramen ízre nem volt rossz, de számomra olyan iszonyat csípős volt mindegyik, hogy nem bírtam őket megenni. A piskóta az ehető volt, de az sem volt olyan nagy szám. Az igazság az, hogy szeretem ezt az ázsiai kultúrát, és némelyik étel ehető is számomra, de valószínűleg, hosszú távon, én ott éhen halnék.
Ezen kívül iszonyat mennyiségű ázsiai zenét hallgattam/hallgatok, mert tetszik a nyelvezet, és a hangzásvilág is. Mindenevő vagyok e téren, mert ugyanúgy érdekel a popzene (kpop, cpop, jpop), mint ahogy például a maláj gengszter zene. Aztán ezen túl ott vannak az utcai táncosok, akik ezekre a zenékre táncolnak (ipari mennyiségű táncot néztem az elmúlt években), nem is rosszul.
Tavaly pedig elkezdtem néhány ázsiai nyelvet (japán, koreai, kínai, thai, maláj) tanulgatni. Pontosabban azok alapszavait, mondatait tanultam meg, durván olyan harmincat/nyelv. Ez nagyon tetszett, hiszen sok szó már ismerős volt a filmekből.
Végül pedig youtubevideókat néztem, olyan vloggerektől, akik ott éltek, élnek, vagy akár csak magával Ázsiával foglalkoznak. Ezek igen nagy hatással voltak rám, hiszen általuk még jobban megismertem ezt a világot.
Mindent összevetve: Ázsia az a világ, amihez tartozni szeretnék egy másik életben.
Összesen 16 db tetoválásom van. Valószínűleg lesz még, ám nem mostanában. Jelenleg elégedett vagyok.
Néhány virtuális kirándulás (Noszvaj, Füzér, Gyula, Klagenfurt, Kisbér, Keszthely) után beindult a nyár. Ballagások, medencézések, búcsú, városnézés, biciklitúra, kiállítás, gyerekes-barátos-családos programok. Ezek között voltak bakancslistás programok is. Mindez augusztusig történt, de utána is mentem ahova tudtam, csupán nem jegyeztem fel. Mert megélni kell, nem leírni.
Mostanában nem tanultam új dolgot, de, ha a közelmúltat veszem: 11 tanfolyam (2017-2020), többsége angol nyelven. Szeretek tanulni, mert ezáltal képes vagyok a megújulásra, mindamellett, hogy tanulók valami újat, és jól is érzem magam eközben.
Maradjunk annyiban, hogy szeretek adni magamra, mert azt vallom, hogy egy nő, az nő marad, minden körülmények között. Ezen a téren is sikerült sokat fejlődnöm idén, mert a tavalyi sminksuli elvégzése után, idén meglett a profi sminkkészletem is, illetve a rengeteg gyakorlás (meg youtube videó) is meghozta gyümölcsét. Most már félprofi sminket is össze tudok dobni, mindennemű bőrprobléma eltüntetésével. Nagyon büszke vagyok magamra idén e téren. Bakancslistás vágyam teljesült ezáltal.
Idén több időt szerettem volna a gyerekemmel tölteni, mint tavaly, és úgy érzem, hogy ez sikerült is. Remek a kapcsolatunk, amit a sok közös élmény csak tovább erősített.
Idén ezt az alkalmazást is elkezdtem használni. Bakancslistás vágy volt ez is. Tartalmat is gyártok, amolyan rienreed-esen. Eddig csupán kép-üzenetek formájában, de tervben vannak a hangalapú üzik is. Illetve énekben is gondolkozom, de az arcom továbbra sem szeretném megmutatni, hiszen a tartalmaimnak nem a magamutogatás a célja.
Ez az, ami idén nem valósult meg, ezért ez lett a 2022-es bakancslistám első pontja.
Igyekeztem ezt az évet pozitívan felfogni, illetve annyit látni, olvasni, nézni és tapasztalni, amennyit csak lehet. Megcsináltam egy 31 napos Be Positive küldetést, ami minden napra ad egy utasítást, pl. ma menj el a barátnődhöz, ma egyél egy csokit, ma légy kicsit gyerek, ma olvass el egy idézetet, stb. Illetve a napi torna is ilyen. Ahogy az, hogy idén is részt vettem minden éves egészségügyi vizsgálaton (negatív eredményekkel, illetve az oltatlanságom dacára). De az olvasás, a kirándulások, a filmek, a gyerekemmel töltött idő is mind-mind ezt segítette elő.
Pozitívnak maradni, megvalósítani önmagam, élményeket gyűjteni, és mindeközben boldognak lenni.
Végösszegzés
Ezt kétfelé tudom bontani. Arra, aki egy
másik életben végülis lehettem volna, és arra, aki ebben az életben még
lehetek.
*Most már határozottan tudom, hogy, ha újra kezdeném, ki is
lennék. Angolul és japánul is megtanultam volna, lenne jogosítványom, illetve
ECDL vizsgám (utóbbi most is van). Egy Halloween stílusú házban élnék, és
eszerint is öltözködnék, mert így lennék végre teljesen önmagam. Illetve
tetkóim is ugyanúgy lennének, mint most, csak teljesen áttervezve.
Mindenképp olyan munkám lenne, amiben kiteljesedhetek… fordító, levéltáros, misztikus író (cikk, könyv, novella, akár újságban is), esetleg könyvesbolti eladó. Vagy talán mindez együtt, mert ha újra kezdhetném, szabadúszó lennék. Ezen túl vloggerkednék (a kezdetektől), mindenféle témákat veséznék ki, tanácsot adnék, segítenék, illetve olyan magabiztosan önazonos lennék, mint ebben az életemben soha. Egy magabiztos, nőies nő lennék, aki mindig önmaga, és megéli a végzetét.
*És mostanra már azt is sikerült kitalálnom, hogy ki is az, aki ebben az életben még lehetek. Hobbi író, aki vagyok is ezen a blogon. Irodai alkalmazott, aki jelenleg is vagyok. Mindkettőt rémesen szeretem csinálni. Nőies nő és jó anya. Mindegyikre törekszem, és eddig helyt is álltam. Mostantól csak önmagamnak megfelelni. És… zenét hallgatni, filmet nézni, olvasni, kirándulni, sok-sok élményt gyűjteni… ÉLNI, igazán élni!
Mindenképp olyan munkám lenne, amiben kiteljesedhetek… fordító, levéltáros, misztikus író (cikk, könyv, novella, akár újságban is), esetleg könyvesbolti eladó. Vagy talán mindez együtt, mert ha újra kezdhetném, szabadúszó lennék. Ezen túl vloggerkednék (a kezdetektől), mindenféle témákat veséznék ki, tanácsot adnék, segítenék, illetve olyan magabiztosan önazonos lennék, mint ebben az életemben soha. Egy magabiztos, nőies nő lennék, aki mindig önmaga, és megéli a végzetét.
*És mostanra már azt is sikerült kitalálnom, hogy ki is az, aki ebben az életben még lehetek. Hobbi író, aki vagyok is ezen a blogon. Irodai alkalmazott, aki jelenleg is vagyok. Mindkettőt rémesen szeretem csinálni. Nőies nő és jó anya. Mindegyikre törekszem, és eddig helyt is álltam. Mostantól csak önmagamnak megfelelni. És… zenét hallgatni, filmet nézni, olvasni, kirándulni, sok-sok élményt gyűjteni… ÉLNI, igazán élni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése