Nostradamus

Ki ne hallott volna róla? Ki ne tudna a jóslatairól? Kit ne érdekelne róla minden?

Michel de Nostredame 1503.12.14-én született Franciaországban, Provence megyében, Saint-Rémy-ben. Mindkét ágról kikeresztelkedett zsidó orvos családba született, mindkét nagyapja királyi orvos volt. Apja Jacques de Nostre-Dame, városi közjegyző volt, anyja Renee de Saint-Rémy, 17 gyermekük született, de a felnőttkort csak Michel, Bertrand, Jean, Hector és Antoine élte meg.

Michel-re nagy hatással volt anyai nagyapja, aki nem csupán orvos, de csillagász és asztrológus is volt. Mélyen katolikus, vallásos nevelést kapott, a család egyenesen a bibliai Jákob leszármazottjának vallotta magát.

Két helyen is tanult, a Montpellier Orvosi Egyetemen 15 éves korától, 1519-től Avignonban. Előbbi egyetem Európa legjobb egyetemének számított, utóbbiban pedig csillagászatot, retorikát, zenét, filozófiát és geometriát tanult. Végül megkapta a doktorátusa legalsóbb fokozatát (5 év tanulás után), szeretett volna tovább tanulni, de az 1520-as években kitört a pestis.

A pestis alatt pestis doktorként bejárta a fél országot, mindemellett hatalmas tapasztalatra is szert tett, mind a pestis kezelésében, mind a gyógynövények használatában. 1529-ben, mikor alábbhagyott a pestis, megszerezte a legmagasabb orvosi fokozatot is.

1531-ben Scaliger, egy reneszánsz tudós meghívta őt Agen-be, ahol elvette Henriette d’Encausse-t, aki szült neki két gyermeket, egy fiút és egy lányt. 1534-ben azonban meghalt a családja egy betegségben, talán pont pestisben, emiatt elvesztette a hitét. Ezután megint utazgatni kezdett, bejárta Franciaország déli részét, majd átutazott Olaszországba is. Erről a vándorlásáról igen kevés adat maradt fenn.

1545-ben tért haza, ahol segített a híres Serre doktornak kezelni a pestiseseket (a járvány csak a ’40-es években szűnt meg). 1547-ben letelepedett Salonba és elvette Anne Ponsart Gemelle-t, egy tehetős özvegyet, aki hat gyermeket (3 fiú, 3 lány: Caesar, André, Charles, Madelaine, Anne, Diana) szült neki.

1550-1566

1555-től évkönyveket adott ki, 1547-től kezdett jóslással foglalkozni. 1555-ben kiadta könyvét Próféciák címmel, amely 353 négysoros verset tartalmazott, ezt követte egy 289, majd egy 300 új verset tartalmazó könyv. Ezen kívül híressé váltak levelei, melyeket fiához Caesar-hoz címzett. Ezekben a levelekben munkásságáról ír, illetve megosztja fiával a tudását a csillagászatról, a jövendölésekről, illetve az életről magáról.

Miután jóslatai kezdtek valóra válni, egyre népszerűbb lett, a királyi udvarba is meghívták, ahol szintén valókat jövendölt.

Ebben az időszakban nappal gyógyított, éjjel a csillagokat figyelte és jegyzetelt. Illetőleg bár nem volt gazdag, de vagyona is szépen gyarapodott. Ekkor kezdte meg kedvenc tanítványa az életrajzát is megírni, illetve orvosi feljegyzései is születtek.
Jóslatai

Közel 1000 négysorost írt, most részletezzük őket. Amiről legelőször szólnunk kell azt Nostradamus-i homálynak nevezik, vagyis Nostradamus többszörösen is rejtjelezte a jóslatokat, mégpedig azért, hogy kortársai ne tudjanak kiolvasni belőle semmit, vagy azért, hogy ne ismerjenek magukra, vagy, hogy ne üldözhessék a jóst. Összességében, azért, hogy nyugalma legyen életében. Hogyan rejtjelezte? A négysorosok több nyelven íródtak, levágta a szavak végét, vagy összekeverte sorrendjüket. Ezen túl nem időrendben vannak, hanem keverve (bizonyosan valamilyen logika szerint, de erre senki sem jött rá).

Így viszont rettenetesen nehéz volt őket lefordítani és elemezni, sőt a mai napig nem sikerült pontosan és történészek, nyelvészek hada vitatkozik a jelentéseken.

Most kategóriákra bontanám ezeket a versikéket!

1.      Bekövetkezett jóslatok

Ezek a jóslatok 20%-át teszik ki. Sokak szerint csak belemagyarázták a jóslatokba a történelem eseményeit. Azonban ha megnézzük ezeket a jóslatokat, eléggé jól el vannak találva.

2.      Eljövendő jóslatok, időponttal belőve

Egyik jóslata sem tartalmaz időpontokat! De vannak, amik belőhetőek, mert írt hozzájuk támpontokat. Innen tudjuk világunk végét, a háborúkat, stb. Ezek a jóslatok 10%-át teszik ki.

3.      Jóslatok Magyarországról

Az összes jóslat 1%-át teszik ki és szinte mindegyik bekövetkezett már. De vajon mind valós? Amelyekben említi Pannóniát, valószínűleg igen, de a többi erősen kétséges. Állítólag egy ismert magyar személy kérte fel Nostradamust. Hogy jósoljon az ország sorsáról, de ez sem bizonyított.

4.      A többi jóslat

A jóslatok 10%-a hamisítvány, és ez egy igen óvatos becslés. Ezt honnan tudjuk? Egyrészt mert a jós halála után postumus is jelentek meg versek, aztán voltak, akik megrendelésre árulták a jóslatokat. Ezen túl is voltak hamisítások, nyílván olyanok is, amikre nem derült fény. A jóslatok majd 60%-a pedig még nincs megfejtve, vagy belemagyarázás alatt áll. 

1566.07.02-n halt meg, miután súlyos ízületi bántalmak kínozták már évek óta. Halálát már egy évvel előbb megjósolta, fél hónappal előtte végrendelkezett, majd a halála előtti este közölte, hogy reggelre már nem él. A Szent Lőrinc templomban temették el, sírfeliratát többször eltávolították, ma a neje által írt felirat látható rajta.

Halála után számos alkotásban emlékeztek meg Nostradamus-ról, minden idők leghíresebb jósaként tartjuk számon, akinek jóslatai igen nagy számmal valóra is váltak.