Álmok
Minden kisgyerek álmodozással kezdi
az életét. Gyermekként határozottan állítja, hogy űrhajós, tűzoltó, doktor
néni, stb. lesz. Az álmok idővel változnak, átalakulnak, különböző formákat
öltenek. Legtöbbjüket felváltja a realitás. Én úgy gondolom, hogy az álmok nem
vesznek el, csupán átalakulnak. A karrierálmok folyamat sok mindent meg tud
mutatni nekünk. Nekem és még sok más embernek is voltak ilyen karrier álmaik.
Bennem viszonylag hamar lezajlott ez a folyamat. 14 éves koromra már tudtam,
hogy mit akarok csinálni. Ezen dolgozok mind a mai napig, de idáig el is
kellett jutnom.
Fodrász
Tipikus kislány álom. Nem volt
semmi realitása, csupán gyerekként a babák haját fontam, illetve volt egy
műanyag fodrászkészletem. Ezt a vágyamat 10 éves korom körül teljesen kinőttem.
Mi maradt meg belőle? Nem lettem hajszobrász, nem is értek a hajakhoz. Talán
annyi maradt meg, hogy hosszú festett hajam van, amit imádok. A hajamat
szeretem az egyik legjobban magamon.
Apáca
Mindig jártam hittanra és vallásos
voltam. Továbbra is hiszek Istenben és katolikus maradtam, de a hit már nem
jelent annyit (szinte semmit) az életemben. Eleinte úgy terveztem, hogy a
Fodrászatból keresek pénzt, hogy kimehessek külföldre apácának. Akkor azt
hittem, hogy Magyarországon nincsenek apácák. Akkoriban úgy éreztem, hogy Isten
velem van 0-24-ben és különböző apró jelekkel tudatja velem, hogy mellettem,
van. Pl.: ott nyílik ki a könyv, ahol gondolom, apácák jöttek misézni hozzánk
egyszer (se előtte, se utána soha, csak akkor egyszer), gondolok valami
apróságra és az megtörténik, stb. Mi maradt meg belőle? Hiszek Istenben! De a
vallás már nem része az életemnek semmilyen formában! Ezt talán bánom is meg
nem is!
Csillagász
Amikor intenzívebben kezdtem
földrajzot tanulni, a csillagászattal foglalkoztunk. Ez a vágyam nem tartott
túl sokáig, csupán egy évig, de nagyon intenzíven éltem meg. Abban az évben
nagyon jó voltam földrajzból, bár a csillagászat nem volt túl nagy része a
tananyagnak. Aztán a nyári szünetben is csak ezzel foglalkoztam. A helyi
könyvtárból szinte az összes csillagászattal kapcsolatos könyvet
kikölcsönöztem, aztán jegyzeteltem. Egy nyár alatt egy nagy spirálfüzetet írtam
telis-tele a jegyzeteimmel, amiket aztán meg is tanultam. Nagyon komolyan
vettem! Mi maradt meg belőle? Mind a mai napig érdekel ez a tudomány.
Érdekelnek a csillagok, a kozmosz, minden, ami ezzel kapcsolatos. Szívesen
olvasok el bármit erről a témáról!
Állatorvos
Ez a csillagászat utáni következő
évben volt. A helyi állatorvos véletlenül túl adagolta az oltáskor használható
oltóanyagot. A környéken kb. tucatnyi kutya halt meg! Azon az éven az orvosnak
nagy szerencséje volt, hogy nem perelte be senki! Az én kiskutyám is meghalt!
Akkor döntöttem el, hogy állatorvos leszek, hogy ha befejezem az egyetemet,
akkor beperelhessem a mi kontárunkat, illetve átvegyem tőle a praxisát.
Természetesen ez egy hirtelen felindulásból elhatározott terv volt, mint az is,
hogy egy országos lapnak megírtam a történetet (amit persze nem jelentettek
meg, de teljesen megértem őket, hogy egy kiskamasz levelével nem foglalkoztak,
én sem tettem volna). A terv az terv maradt, mert sosem valósítottam meg! Mi
maradt meg belőle? Imádom az állatokat, de ez az eset előtt is így volt.
Állatorvost váltottunk (soha többé nem került egy állatunk sem az orvos kezei
közé, de azt még érdemes megjegyeznem, hogy azóta, csak haszonállathoz szokták
hívni, a saját körzetében sem vele oltatják a háziállatokat).
Író
Nagyjából 14 éves korom óta
határozottan ez felé igyekszem. Nyolc éves korom óta írok verseket és kb. tíz
éves korom óta novellákat meg mindenfélét. Irodalomból mindig elég jó voltam,
középiskolában kitűnő, az érettségim is kitűnő lett. Nagyon komolyan 18 éves
korom után kezdetem ezzel foglalkozni. Először is újságíró iskolába mentem.
Azután részt vettem pályázatokon, cikkeket írtam, két online újságnál dolgoztam
egy évig, stb. Mindeközben verseket, novellákat írtam és csiszoltam azt a
könyvet, amit egyszer szeretnék megjelentetni. A célom most egy saját honlap és
egy könyv! Meg talán egy novellasorozat!
Álom2
Először ezt nem akartam idevenni,
de megteszem. Imádom az karrierálmok folyamatát elemezgetni, ezért még egyet
ideveszek. Egy közeli ismerősömét.
Királylány: Ez egy tipikus kislány
álom. Ő tipikus lányos lány volt. Már hat évesen maga válogatta ki, hogy ő mit
hajlandó felvenni, hogyan akarja hordani a haját, stb. Igazi akaratos kis
hisztérika volt, igazi királylány! Természetesen ez egy gyerek álom volt, amit
elég hamar kinőtt! Mi maradt meg belőle? Akaratos hisztérika maradt! Mai napig
nagyon gondosan odafigyel arra, hogy a külseje tip-top legyen, kicsit hiú.
Régész: Ez volt élete álma. Talán
tíz éves kora körül kezdődött ez az álom számára. Ami öt évig kitartott a
lehető leghatározottabban. Történelemből kitűnő tanuló volt egész életében
(általánosban, szakmunkásban, gimnáziumban, 12 évig folyamatosan). Általános
után jött rá, hogy nem minden úgy van, ahogyan szeretné. A közelében volt
akkoriban egy bentlakásos, alapítványi iskola, ami kis régészeket képzett. No,
arra nem volt pénze a családnak, így szakmunkásba ment. Később arra is rájött,
hogy az nem elég, ha történelemből jó, mert sok más tantárgyból is annak kéne
lenni, ami nem volt meg (erős közepes tanuló volt). Mi maradt meg belőle?
Szenvedélyesen szereti a régészetet, a történelmet azóta is, de már maximum
csak olvas róla.
Író: Ez amolyan egy nyári ötlet
volt. Nagy regényrajongó és egyszer a fejébe vette tinikorában, hogy ő is
regényeket fog írni. Kis füzeteket írt tele az ötleteivel, regénydarabokkal,
stb. Aztán két dologra jött rá. Az egyik, hogy a helyesírása pocsék. A másik,
hogy nem tud regényt írni, mert bár rengeteg ötlete van és vázlatokat is tud
írni, ám a regényhez ennél jóval több kellett volna. Mi maradt meg belőle?
Rajongással olvassa ma is a regényeket. Néha már megszállottan is!
Főállású anya: Ez nem volt álma vagy célja. Legalábbis amolyan nem
mondott álom ez. Neki az minden vágya, hogy feleség, anya és háztartásbeli
legyen. Ő szeretné, ha a férfi gondoskodna róla, neki nem kéne melóznia,
nevelhetné a gyerekeket, stb. Mondhatni ő e felé a célja felé
halad.
Realitás
FODRÁSZ
Úgy döntöttem, hogy utána nézek ennek a szakmának, mert végülis gyerekként ez akartam lenni.
- Gyakorlat:
- Etika, higiénia és vendégek fogadása: A vendégekkel, ügyfelekkel való bánásmódot is tanultam, illetve tanultam a munkahelyi környezetről is.
- Hajmosás
- Hajvágás, szárítás (férfi, nő)
- Dauer, bearkás, hullámok
- Festés és melírozás
- Konty és alkalmi frizurák
Hajat mosni tudok, másokét is meg tudnám mosni, még beszárítani is. De nem tudok festeni, frizurákat készíteni és vágni sem.
- Szakrajz: arcformák és hajformák rajzolását jelenti. Én nem tudok rajzolni, sosem tudtam. Bár azért fejeket, meg némi vonalkázást még képes vagyok elvégezni, de nem sokat.
- Anyagismeret: Ez szinte teljes egészében kémia. Vagyis krémek, olajok, samponok, balzsamok, szappanok, viaszok, illatosítók, hajpakolások, stb. kémiai elemzéseiről szól. Ezt nem részletezem, mert sosem volt az erősségem a kémia, most sem érdekel.
- Munka és környezetvédelem: Munkavédelmi oktatásban több helyen is részesültem életem során, sőt környezetvédelmi oktatásban is. Igaz, hogy ezek 1-1 alkalmat képviseltek, nem évekig tanultam.
- Művészettörténet: 1 évig tanultam
- Hajviseletek története: A hajviseleteknél több korszakot kell külön megemlítenünk. A görögök és rómaiak hajviselete nem különbözött egymástól sokban. A görögök a hajat felkontyolták, majd szalagokkal díszítették, leginkább a tarkóból indultak ezek a hajak. A rómaiak eleinte leomló hajat viseltek, majd átvették a kontyok számtalan változatát. Az egyiptomiak parókát viseltek, amelyekhez csomózási és fonási technikák tömegét használták fel. Illetve ékszereket is tettek a hajukba. A bizánciak átvették a római divatot, bár oldalt ők loknikat hagytak, illetve több ékszert is tűztek bele. A gót hajviselet nem volt túl bonyolult, mert csupán egyszerű kontyok voltak. Ebben a korban a fejdíszeken, kalapokon volt a hangsúly, amelyek pompázatosak voltak. A reneszánszban a hajat már sok féleképpen tudták feltűzni, majd gyöngyökkel dobták fel. A barokk és rokokó sem különböztek egymástól túl sokban. A hajakat egyre magasabbra tornyozták fel, kiegészítették póthajjal, drótmerevítőkkel, stb. A lényeg, hogy minél magasabb, minél feltűnőbb legyen. Az empire visszatért a normálishoz, vagyis kontyot használtak, amit a fejbúbra fésültek. Az arcot pedig hajfürtök, loknik keretezték. A biedermeier jellegzetessége a fészek-konty volt, némi szalaggal díszítve.
- Kommunikáció: 4 évig tanultam
- Informatika: Sok évig tanultam és meg van az ECDL vizsgám
- Gazdasági ismeretek: 2 évig tanultam
- Vállalkozási ismeretek: 2 évig tanultam
- Idegen nyelv: 12 évig tanultam és van belőle nyelvvizsgám
Ebből az egészből számomra az lett a tanulság, hogy kislány álom ide-oda, sosem lettem volna fodrász. Egyszerűen ez engem nem érdekel. Hátközépig érő hajam van, amivel szeretek foglalkozni, többféle hajviseletet is tudok vele produkálni, de ezek nem művészi hajak, csupán a netről lelesett, könnyen elkészíthető hajak. Festeni sem magam festem a hajamat, mert nem tudom. Nem azt mondom, hogy ha megpróbálnám, nem menne, hiszen sokan festik a hajukat meg másét is, de még nem próbáltam és nem is akarom.
APÁCA
Apácává válni nem ez egyszerű folyamat és a mai gondolataimmal, tetteimmel, életfelfogásommal nem is tudnám végigcsinálni. Szerintem már régen sem tudtam volna, csak nem fogtam fel a szónak a jelentőségét.
Akkoriban hihetetlenül mély érzéseim voltak Isten és a vallás felé. Ezt a mai napig nem tudom hogyan megfogalmazni, jellemezni. Biztos voltam benne, hogy Isten mindig mellettem állt és mutatta számomra az utat…
Mélységesem mély volt a hitem, azt hiszem ez a jó megközelítése a dolognak. Úgy éreztem, hogy Isten gyermeke vagyok, hogy különleges vagyok.
Egy ideig arra készültem, hogy a fodrászatból szerzett pénzen megyek külföldre apácának (azt hittem csak ott vannak), de aztán rájöttem, hogy itt is vannak. Amikor az apácák egyszer a templomunkban jártak, már teljesen biztosan tudtam, hogy apáca leszek, jelnek véltem. Akkoriban sokat foglalkoztam különböző jelekkel is, amikről azt hittem, hogy utat mutatnak nekem a jövőben.
Miközben ezeket a sorokat írom, újra hatalmunkba kerítenek azok az érzelmek, amik akkor. Furcsa szívdobbanásos érzés ez.
De azóta világossá vált számomra, hogy nekem nem ezt az utat szánták. Először akkor mondtam le róla, amikor a csillagászat kezdett vonzani, aztán a hitem is elhagyott hosszú évekkel később egy kapcsolat kudarca miatt, amin sose tettem túl magam.
Ma is hiszem, hogy van Isten, de úgy érzem elárult, és ezt nem tudom megbocsátani…talán soha…
CSILLAGÁSZ
Egy évi tartott, de nagyon intenzíven éltem meg ezt az álmomat.
Extragalaxisok
Csillagászati számítási gyakorlatok
Ebbe nem mennék bele, színtiszta matek.
Már a megadott linkek alapján is látható, hogy nem egyszerű dolog ez. Rengeteg olyan tanulmányt kellett volna végeznem, amelyekhez kellett volna a matek és a fizika. Én azonban egyik tárgyból sem jeleskedtem sosem, és szándékomban sem állt volna soha, hogy bármelyiket is továbbtanuljam a középiskola után.
ÁLLATORVOS
Röviden venném ide a tantárgyakat: Agrárgazdaságtan, Biológia, Etológia, Állategészségügyi igazságtan, ökonómia, etika, Állathigiénia és egészségtan, Anatómia, Biokémia, Élettan, Gyógyszertan, Toxikológia, Állattan, Tenyésztéstan, Sebészet, Kórtan, Bakteriológia, Baromfi patológia, Biofizika, Biomatematika, Élelmiszer higiénia, Európa ismeret, Halbiológia, Állatorvostan, Immunológia, Informatika, Járványtan, Kémia, Kötelező idegen nyelv, Laborállat, Latin, Méhészet, Mobilklinika, Növénytan, Parazitatan, Radiológia, Kórbonctan, Szemészet, Szövettan, Takarmányozás, Publikáció készítés, Virológia.
Hát ennyi lenne! Biztosan állíthatom, hogy nem bántam meg, hogy nem vágtam bele az állatorvoslásba. Matematika, kémia, biológia, stb. Egyiket sem szívesen tanultam volna tovább. Sőt, a csillagászattal ellentétben ez a szakma egy kicsit sem mozgat meg. Valóban hirtelen jövő és menő gondolat volt ez annak idején.
Mai agyammal biztosan tudom, hogy nem szívesen lettem volna fodrász és egészen biztosan nem tanultam volna csillagásznak, az állatorvosi álmomat még megfontolni sem lennék hajlandó, olyan abszurdnak találom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése