Az élőhalottak éjszakája
A film az azonos nevet viselő 1968-as film újrafeldolgozása. A sztori a már jól ismert módon zajlik, két ember kocsival megy, és egyszer belefutnak a zombikba. Mint a legtöbb zombis filmnél, itt sem tudjuk, hogy hogyan keveredtek elő a zombik és miért lettek azok, de a lényeg, hogy zombik és vérre áhítoznak.
Aztán a jól ismert módon is folytatódik a történet, egy maroknyi ember elbarikádozza magát, majd szép lassan áldozatul esik a zombiknak, illetve egymásnak. Végül egy ember marad életben, a főszereplő hölgy, ahogyan az várható is volt.
Mivel nagy rajongója vagyok a zombis filmeknek, így össze is hasonlítanám őket gyorsan. A sztori nem rossz, sőt jó. A végkifejlet a zombis filmhez képest érdekes, de ez is egy nézőpont, egy lehetséges megoldás. Maguk a jelenetek is hozzák a magukét, a 90-es évekhez képest pedig szintén megfelelőek. A zombik a film gyengéje szerintem, nem igazán adják vissza a lényeget, néhol pedig valóban szánalmasak, illetve a szereplők jellemvonásain is lett volna még mit javítani, kidolgozni.
10/6
Cry-Baby
Igazán nagy kedvencem, részben mert a kedvenc férfi színészem a főszereplő benne. A történet szokványos, egy szegény, lázadó fiú és egy gazdag úrilány szerelméről, illetve az őket szétválasztó erőkről szól, musical formában. A film afféle paródiája a Grease-nek, ami aztán igazán jól is sikerült.
A film maga az 50-es években játszódik, ahol a két osztály közötti különbségek ige látványosak voltak. Igazán sokszínű társaság verődik össze benne. Wade Walker egy rosszfiú, akit a nagyszülei neveltek fel, miután szüleit meggyilkolták. A húga, Pepper is banda része, neki már két 5 év körüli gyermeke van, illetve ismét terhes. Barátaik még Mona, a csúnya lány, akinek a szülei szegények, anyja pedig vastüdőben él, Wanda a szexi diáklány, akit abszolút „normális”, dolgozó, polgári szülők nevelnek, illetve Milton, akinek a szülei a vallás rabjai. Ezen kívül Allison, a gazdag lány is jelen van még, eleinte ellenkező, majd behódoló nagyanyjával, önjelölt udvarlójával és annak sleppjével.
A film nekem többszöri megnézés után is tetszett, de mivel kissé idétlen:
10/9
Az emlékmás
Az időutazás korában járunk, amikor egy teljesen egyszerű férfi extrémebb élményekre vágyik, ezért régi vágyálmát a Marsot tápláltatja az emlékei közé. Ettől azonban az élete felfordul, ugyanis az eddig barátai ellene fordulnak és meg akarják ölni, hiszen ő nem egy szokványos ember, memóriáját pedig pont a Marson végzett ügye után törölték.
A film nagyon jó, a történet, a színészek, a kivitelezés is mind nagyon jól sikerültek. Nálam 8-ast ért volna el a film, de miután láttam azt a förmedvényt, amit feldolgoztak belőle, így:
10/9
Mint a villám és Túl az Óperencián
Tom Cruise és Nicole Kidman filmjei. A két film a maga korában tetszett, részben a két történet, részben pedig a házaspár jelenléte miatt. Előbbi film egy feltörekvő autóversenyzőről szól, aki egy nagyon kemény versenyen készül megmérettetni magát, aközben beleszeret az orvosába. Utóbbi pedig a XIX. Század végén játszódik, amikor egy úri hölgy és egy parasztfiú elhagyják Írországot, hogy szerencsét próbáljanak az új világban.
Véleménye szerint a második film jobb. Ennek oka, hogy jobb a történet és a jelmezek is viszik a magukét. A színészek játéka pedig ugyanolyan jó, ám mégis kicsit más, ami egyértelműen azért van, mert két kiváló színészről an szó.
Romantikus film kategóriában, mindkettő:
10/8
Ollókezű Edward
A film egy fiúról szól, akit úgy teremtettek, ám mestere már nem tudta befejezni, így a keze helyén ollók vannak. Amikor lemegy a völgybe, kiderül, hogy tehetséges bokorszobrász, aztán egymásba szeretnek egy helyi lánnyal, de az előítéletekkel meg kell küzdeniük.
A történet különleges, hiszen ilyen még nem volt előtte, a színészek játéka jó (abszolút nem átütő, de jó), a jelmezek ellen sincs kifogásom. A szereplőket jobban is ki lehetett volna dolgozni, a szerelmi szál sem átütő és a történet némileg butácska.
Mindezekkel együtt nagy kedvencem:
10/7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése