„Amit az emberi elme el bír képzelni, azt meg is tudja valósítani.”
Ezt a mondatot nagyjából egy hete hallottam az egyik munkatársam szájából, nem tudom, hogy idézet e, de nekem azonnal megtetszett. Hogy miért? Mert igazolja azt, hogy semmi sem számít csak az, hogy minden elhatározáson múlik. Gondoljunk bele két dologba: a tudományba vagy a harcművészetekbe. Két nagyon különböző dolog, de mégis egy felé mutat. Hogy hova?
100 éve még nem volt televízió, internet, de ma ezek már mindennaposak. Mi történt? Volt valaki, akinek eszébe jutott és kidolgozta, aztán megvalósította. Nem létezett, amíg valaki ezt ki nem találta. Aztán ott vannak az űrhajók, a világítás, a telefon, stb. Mindezt valaki egyszer kitalálta, ma pedig már történelem.
Aztán a harcművészet, kínai harcművészeti filmekben láttam, szóval nem tudom… Buddhisták, meg egyéb nagy keleti gondolkodók rengeteg dolgot képesek elérni pusztán az elméjükkel. Már maga a harcművészet is különleges, de az elme hatalma, amivel akár repülni és vízen járni is lehet (nem hosszan, csak a harc akrobatikája közben) az valami csodálatos.
Az emberi agy csodálatos dolgokra képes, és megkaptuk hozzá a szabad akarat hatalmát is, ez azt jelenti, hogy csakis mi lehetünk azok, akik szabályozzuk az életünket, elménket.
Rengeteg dologra vágyik az ember, én is, de mindig van gátja a dolgoknak, van, amikor anyagi, de sokszor saját magunk, a lustaság, a határozatlanság, a félelem.
Az elme hatalma csodálatos, de nekünk magunknak kell kezdenünk valamit az elménkből kipattanó dolgokkal, melyek akár 100 év múlva nagyon sokat jelenthetnek másoknak, vagy akár a mi jelenünknek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése