George Gordon Noel Byron Lord of Newstead 1788.01.22-ben született Londonban. Édesapja egy nagy múltú arisztokrata család sarja volt, aki azonban züllött életvitele miatt elhagyta őt és anyját már gyermekkorában, később pedig öngyilkos lett. Édesanyja egy skót, kálvinista lány volt, akit férje egész családja kitagadott, így hatalmas szegénységben nevelte torz (torz volt a lábfeje, sántított) kisfiát, amíg annak nagybátyja meg nem halt 1798-ban, ekkor örökölte annak hatalmas vagyonát és címét. 1801-ben kezdte meg tanulmányait egy előkelő középiskolában, majd egy egyetemen, ahol kiváló minősítést szerzett.
1806-tól kezdett írni, majd haláláig több tucat művet adott ki. A romantikus költészetet váltotta a felvilágosult klasszicizmussal. Művei között keleti-stílusú művek, drámák, politikai szatírák, szabadság-lázadás művek, illetve több tucat vers is megtalálható.
Féktelen vad természetű volt, aki örömét lelte abban, hogy másokat kiborít. Írok, kortársak és politikusok támadták minden oldalról, de ő tovább parodizálta például költőtársait, amivel nevetségessé tette az akkori stílusokat. Nyíltan vállalta biszexualitását és számtalan szeretőjét is. Züllött, zavart keltő életet élt, amivel az akkori kor emberét mélységesen felháborította.
Kétszer tett nagyobb utazást, melyek nagy hatással voltak rá. 1809-ben egy barátjával európai körutazást tett, ahol rengeteg szexuális kalandban volt része, illetve a Childe Harold is ezen az úton született. Második utazása Shelley-hez volt köthető, de nagyjából: Svájc, Olaszország bejárása után részt vett a görög-török háborúban, amiben anyagilag a görögöket támogatta. Végül az itt szerzett mocsárláz vitte el 1824.04.19-én. Végakarat ellenére bebalzsamozták és Nottinghami templomban temették el.
Zavaros magánélet
Szexuális kapcsolat fűzte több korabeli, férjezett Lady-hez, illetve számtalan alacsonyabb rangú hölgyhöz, sőt urakhoz is. Hatalmas botrányok születtek ezekből a kalandokból. Legismertebb kalandja, ami miatt végülis elhagyta az országot, az Augusta Byron-Leigh-hez (1783-1851) fűzte. Augusta a költő féltestvére volt, hiszen egy volt az apjuk, ám a fiatalok egymástól nagyon távol éltek, gyakorlatilag idegenekként. Amikor találkoztak egymásba szerettek, viszonyt kezdtek. Mindketten boldogtalan házasságban éltek, ám társaik egyáltalán nem nézték jó szemmel a viszonyukat. 1814-ben született meg Augusta egyik gyermeke a hétből, aki az Elizabeth Medora (ez a név Byron egyikművéből való) nevet kapta, aki minden valószínűséggel Byron lánya. 1815-ben elvette, hosszú udvarlás után, Anne Isabella Milbanks-t (1792-1860). A lány hihetetlenül intelligens és erkölcsös volt, abszolút nem illettek össze, garantált volt a boldogtalan házasság. Byron folyamatosan csalta nejét, talán verte is, de legalábbis terrorban tartotta. Egyetlen lányuk Ada 1815-ben született. Neje még ebben az évben a válásukat kezdeményezte, ami végül évekkel később, de sikerült is. Számtalan dologgal vádolta meg férjét, illetve fel is jelentette azt, gyermekével külön folytatták életüket. Shelley mellet ismerte meg Claire Clairmont-ot (1798-1879), aki S. feleségének volt a féltestvére (és egy időben S. szeretője is lehetett párhuzamosan a két lány). Kapcsolatuk hihetetlenül zavaros és fájdalommal teli, hiszen Byron szemlélet mit sem változott, illetve őt is folyamatosan csalta, nőkkel és férfiakkal egyaránt. Egyetlen gyermekük Allegra 1817-ben született, ám 1822-ben el is hunyt, a mocsárláz vitte el.
Percy Bysshe Shelley 1792.08.04-én született Horsham-ben egy hét gyermekes családba. Oxfordban tanult, amikor 1807-ben megjelent első műve, ám ennek és a következő műveknek az ateista szemlélete miatt kirúgták az egyetemről. Haláláig számtalan művet publikált ezután is. Rengeteget hajózott, végül egy ilyen út vitte el 1822.07.08-án, temetését görög stílusban maga Byron rendezte meg.
Zavaros magánélet
Miután kirúgták, 1811-ben feleségül vette a 16 éves Herriet Westbrook-ot (1795-1816). Rangon aluli házassága miatt a családja megvetette a fiút, de ő imádott polgárpukkasztó lenni. Herriet 1813-ban megszülte lányukat, Ianthe-t, majd 1814-ben fiukat, Charles-t. Még 1815-ben elszökött egy barátja 17 éves lázadó lányával, Mary Godwin-nal (1797-1851), így magára hagyva terhes nejét és kicsi lányát. 1816-ban Herriet öngyilkos lett, amikor Shelley elrabolta saját gyermekeit, illetve elvette Mary-t. 1818-ban Mary-vel Olaszországba költöztek. Gyermekeik: Clara (1815-1815), William (1816-1819), Clara Everina (1817-18), Percy Florance (1819-1888). Shelley esetében még három bizarr szerelmi kapcsolatát is meg kell említeni. Fanny Imlay (1794-1816), aki Mary unokatestvére volt, egy ideig együtt lakott a csapat. Állítólag Fanny beleszeretett a költőbe, aki nem viszonozta érzelmeit, ezért is lett öngyilkos. Claire volt Mary féltestvére és együtt utaztak, állítólag a lány Shelley szeretője volt, míg meg nem ismerte Byron-t. Aztán maga Byron és Shelley, igazi mély barátság volt közöttük, de ismerve Byron szexualitását, felmerül, hogy több is lehetett közöttük. És akkor még nem szóltunk, Elizáról, aki Herriet féltestvére volt és, aki egy ideig náluk lakott.
Őrült és különleges férfiakról van szó, akik majdnem ugyanazt az utat járták be és félúton találkoztak, mély barátságot ápoltak és hagytak valamit az utókorra.
Lássuk a kapcsolódási pontokat:
1. Mindketten előkelő családba születtek, jó iskolákba jártak, de ez egyikőjüket sem elégítette ki teljesen, lázadók maradtak.
2. Egy év különbséggel kezdték meg a pályafutásukat, amely alatt tucatnyi különböző művet adtak ki. Mindkettejük stílusa hasonló, amolyan racionalista – gótikus – romantikus, vagyis a kor szellemével teljesen szemben álltak. Stílusukkal rengeteg ellenséget szereztek, de ők ezt élvezték.
3. Rendhagyó szexuális életet éltek, de nem titokban, mint ahogyan az „illett”, hanem nyíltan és provokatívan élték meg ezeket a dolgokat.
4. Több szerető után mindketten megházasodtak, de mindketten boldogtalan házasságban éltek konzervatívabb természetű feleségeikkel. Mindkét feleség gyermeket is szült férjének, akik el is hagyták e hölgyeket, egy –egy fiatalabb lányért, akivel elszöktek az országból. Mindkét férfi elvált, majd új kedvesével kötött házasságot, akik gyermekekkel ajándékozták meg őket. Ezek a kapcsolatok zűrösek és szenvedélyesek voltak.
4. Közel azonos korban, fiatalon hunytak el és nem ágyban-párnák közt, mint ahogyan mondani szokás.
5. Ezek után nem volt meglepetés Byron és Shelley testvéri barátsága sem.
Talán sorsszerű volt a találkozásuk, talán egymás lelki társai voltak és a barátságukkal kielégült egy kapcsolat, amelyet igazából senkiben sem találtak meg életük során.
Ezért is döntöttem úgy, hogy írok róluk, mert hiszem, hogy őket több kötötte össze, mint egyszerű barátság (nem szexuális értelemben), valami felsőbb erő működött közre kettejük életében, kapcsolatában, találkozásában…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése