Az igazi Ragnar Lodbrok

Sajnos nem tisztázott, hogy egyáltalán élt e a legendás hadvezér, ugyanis csak legendák és mondák szólnak róla, tények nincsenek a birtokunkban. A legvalószínűbb, hogy több viking harcosból gyúrták össze a legendáját, de ez is feltételezés.

Nevét többféle képen is írhatjuk tekintve az akkori nyelveket, mert más volt dánul, latinul és franciául is (Ragnar-Regnar-Regner-Reginheri-Reginherus vagy Lothbrok-Lodbrok-Lodborg). Továbbá neve a ruházatából ered mintsem szüleitől, lévén akkor nem voltak még vezetéknevek csak olyanok, mint „Erik, a Viking”, hogy stílusos legyek.

Élete

Életéről semmi biztosat nem tudunk, ezért ahány oldalon néztem, mindegyiken nagy összevisszaságot találtam, tengernyi adatot néztem át és mindegyik mást írt. De nézzük a középmezőnyt!

780-ban született Dániában.

Édesapja Sigurd (724-812), svéd és dán király, anyja Alfhilda (735-810), norvég hercegnő. 

Fiútestvérei: Sigurd, Halfdan, Ringe és féltestvérük, apjuk révén Fronde.

Lánytestvérei: Geva, Ismeretlen lány, Ismeretlen gyermek.

Testvérei 740-780 között születtek, valószínűleg Ragnar volt a legkisebb. Apjuk 812-es halála után, a kor szokásai szerint, szétosztották a birodalmat a fiúk között. Így jutott Ragnarnak Dánia, testvérei pedig a Skandináv országokban éltek tovább. Öröklési szempontból a lányoknak semmi jelentősége nem volt, a fiúkkal valószínűleg fenn állt egy kereskedelmi kapcsolat, de semmi egyéb. Mindenkinek a maga részén kellett boldogulnia és újabb területeket szereznie saját gyermekei számára.

Ezután több feleséget is vett magához, akiktől gyermekei születtek, őróluk később.

Ragnar megtámadta Angliát, később betört Franciaországba is, amikor Párizsig nyomult. Mindegyik helyen rengeteg kincset zsákmányolt, illetve hadisarcot fizettetett az ottani uralkodókkal. Amerre járt rettegték a nevét, később a vele portyázó fiaiét is. Miután Párizsból eljöttek hajótörést szenvedtek, ekkor fogta őt el Aella király.  

840-ben halt meg Northumbriában, Angliában, miután a király elfogta és kígyókkal teli verembe vetette. De azt is beszélik, hogy miután megtámadta Párizst, kolerát kapott, és hazájában hunyt el.

Feleségei

Lagertha (795-?)

Ragnar nagyapját megölték, ezért a férfi Norvégiába hajózott bosszút állni, ott ismerte meg a harcos Lagerthát, akit az idegen hatalom késztetett harcra. Ragnarnak megtetszett a nő, de az nem adta könnyen magát, végül hősünk megölt egy medvét szerelme védelmében, így meg is hódította a nőt. Egy fiút, Fridleif-et és két lányt szült a férfinak. Bár továbbra is szerették egymást, de elváltak, amikor Ragnar új nőt hozott a házhoz, Thora-t. Lagertha is férjhez ment még egyszer (Norvégiában), de ezt a férjét megölte. A nő igazi harcos volt, aki inkább uralkodott egyedül, mintsem valaki mellett.

Thora Town-Hart (795-825)

A lány Götaland jarl-jának volt a lánya. Apja csak annak adta a kezét, aki megölt egy kígyót (család által tartott hatalmas kígyó). Ragnar megtette, így megkapta a lányt is. Két fiúk született, Eirik és Agnar. Ezután nem sokkal a lány elhunyt. Ragnar nagyon szerette ezt a feleségét is, azt mondta, hogy életében ilyen szép nőt még nem látott.

Aslaug (790-?)

A monda szerint Siegfried és Brunhilde lánya. Aslaug egy igazi hercegnő volt, spirituális képességekkel és nagyon gyors észjárással. A nő négy fiút szült neki: Ubbe, Hvitserk, Sigurd, Ivar.

Szeretők: mint oly sok uralkodónak neki is voltak szeretői, akik gyermeket is adtak a királynak. Becslések szerint 20 gyermeke volt ezektől az ágyasoktól, ilyen volt Bjorn is. Míg más források szerint Bjorn Aslaug fia, míg Ubbe anyja ismeretlen.

Gyermekei

A lányokról most nem teszünk említést, lévén, hogy azt sem tudjuk kik voltak. Ha megélték a felnőttkort, akkor más viking urakhoz, jarlokhoz adták őket feleségül stratégia szempontok alapján.

Fridleif (815-?) életéről semmit sem tudunk. Anyja elvitte őt is Norvégiába magával, de hogy utána mi lett vele, nem tudjuk. Nem vett részt apja bosszúhadjáratában az biztos.

Eirik és Agnar még apjuk halála előtt meghalnak (bár ugyanazon évben), amikor megtámadnak egy svéd tartományt, hogy bizonyíthassanak apjuknak. Nem tudjuk mikor születtek pontosan, 820 körül saccoljuk. Nekik nem voltak utódaik, talán még feleségeik sem.

Bjorn (803-859)

Vasbordájú Bjorn, nevét szívós testéről kapta. Apja halála után ő kapta a mai Svédország nagy részét, az ő leszármazottai alapították meg a svéd királyi házat. Bjorn végig dúlta Olaszországot és a Földközi-tenger partvidékét, gazdagon megrakodva tért haza. Három fia született, köztük Refill, aki örökölte apja birodalmát. Lányairól, ha voltak, nem tudunk.

Ubbe (825-878)

Apja halála után megkapta a mai Hollandia területét, de folyton csatároznia kellett birodalma megtartásáért, majd egy angolokkal vívott csatában életét is vesztette. Volt felesége, de nem tudunk róla, hogy utóda is lett volna.

Hvitserk (?-877)

Apjuk halála után Alsó-Szászországot és Dánia egyik szigetét kapta. De továbbra is hódító utakat vezetett, majd 877-ben az Ír-ütközetben elfogták, kivégzéséről maga dönthetett, élve elégettette magát.  Ő egy kijevi hercegnőt vett feleségül, két fiúk született, akik igazából Kijev területén kerültek hatalomra.

Sigurd (?-890)

A Kígyószemű, nevét onnan kapta, hogy bal szeme kígyóéhoz volt hasonlatos. Apja halála után két svéd és egy norvég tartományt, illetve egy nagy dán szigetet kapott. Feleségül vette Aella király lányát, akitől egy fia és két lánya született. Fia a dán királyi családot alapozta meg, egyik lánya pedig a norvég királyi család vérvonalához járult hozzá.

Ivar (835-872)

Csontnélküli Ivar, nevét nem tudjuk biztosan miért kapta. Talán, mert egyetlen csontja sem volt már ép, hiszen harcos volt. Vagy valamilyen csontbetegségben szenvedett, bár ez lehetetlenné tette volna, hogy ilyen erős viking vezér legyen (ám az is igaz, hogy ennek több foka is lehetett, mármint a csontozata betegségének). Apja halála után övé lett ÉK-Anglia, amiért folyton csatároznia kellett. 870 után szabályosan eltűnt, így nem tudjuk, hogy mi lett vele. De vagy meghalt egy csatában vagy pedig nevet változtatott és valamiféle kiskirály lett. Utóbbit támasztja alá, hogy akkoriban élt egy Imar (Ivarr, Imhar) nevű ír király, aki megalapította az Ul-Ímair dinasztiát. Utódairól nem tudunk, azonban, ha ő volt a dinasztiaalapító, akkor volt legalább egy fia. 

Ragnar 840-ben meghalt, ezután fiai bosszúhadjáratot indítottak Anglia ellen, amikoris megölték Aella királyt, illetve szétosztották apjuk birodalmát. Erről a bosszúról több korabeli írásbeli emlék is van.

….

Most pedig nézzük a tényeket és a fikciót:

Rollo (846-932): Valójában Ragnar-nak nem volt ilyen nevű testvére. Rollo egy dán viking volt, aki elfoglalta É-Franciao.-t (876-ban), amikor a vikingek ostromolták az egész országot. Együgyű Károly király pedig ajándékba neki is adta, cserébe, ha megvédi az országot a többi vikingtől, amibe a vezér bele is ment. Két asszonya volt, egy nemes hölgy, Poppa, aki a szeretője volt és Gisela, a király lánya (valószínűleg törvénytelen gyermek), aki a neje. Gyermekük nem született. Rollo alapította meg Normandiát.

Floki: ő egy viking harcos volt, aki Izlandon telepedett le a családjával. Talán a filmbeli Floki is így tesz majd. Mindenesetre Floki nevű viking harcos létezett és pont azokban az időkben.

Feleségek, gyermekek: a filmben egy szó sincs Thora-ról és a valósághoz képest a gyermekek is keverve vannak az asszonyok között, lásd Björn. Ja, és a filmben Björn született 780-ban nem az apja.

Vikingtámadások:

793: a vikingek először törnek be Angliába, megtámadnak egy kolostort. A filmben ezt Ragnar teszi, de idővonalunk alapján ő nem lehetett.

8-9. században letelepedtek a skót-szigeteken és onnan támadtak: erről a filmben nem volt szó, bár letelepedésről igen.

834-ben támadták meg a franciákat először, majd 878-892 között ott is rabolgattak. Erről így nem volt szó a filmben.

Ragnar halála: a filmben már halottnak kéne lennie.

Más szereplők:

Horik király és fia Erlendur (sz.790): 854-ben halt meg a király, valószínűleg a már halott Ragnar követői ölték meg. Voltak fiai, de nevük nem maradt fenn.

Ecbert király (angol) és fia Aethelwulf: Athelred, Alfred (Aethelstan) az unokák: Ecbert (771-839) király létezett, történetében sok a valós elem. A fia Aethelwulf (?-858) volt valóban, akinek két felesége volt az egyik meghalt második pedig Judith. Összesen hat gyermeke volt, 5 fiú és egy lány. Volt Athelred, Alfred és Aethelstan nevű fia is, utóbbiról azt tartotta a legenda, hogy Ecbert fia volt, mert fia első feleségével hált, szeretők voltak. Judith-tól nem született gyermeke, a lány később hozzáment egykori mostohafiához Aethelbalhoz.

Kwenthrith Mercia királynője (Offa lánya): A valóságban K. nem Offa lánya, hanem a felesége volt és nevét sem pontosan így írták, bár így ejtették. 5 gyermekük született. Valóban volt harc örököseik és Ecbert között, amit a vikingek egyenlítettek ki. De a nőnek nem volt Magnus nevű fia, pláne nem Ragnartól.

Károly király (879-929) (francia): Valójában több gyermeke is volt, köztük egy Judith nevezetű, aki Ecbert király fiához ment hozzá. Volt egy Gisela nevű lánya is, aki vagy nem is létezett vagy törvénytelen utód volt, ő lett Rollo felesége.

Aelle király (800-867) (angol) és lánya Judith (Aet. felesége): Valójában nem Judith volt a lánya, hanem Blaeja, aki később Ragnar fiának, Sigurd-nak lett a felesége.