Nukleáris balesetek

A Csernobili atomkatasztrófa évfordulóján vetődött fel bennem ennek a cikknek az aktualitása. Nagyon izgalmas és aktuális a sztori, így megírtam. 

• Az atombaleseteknek 7 fokozata van: 1. Rendellenesség, 2. Üzemzavar, 3. Súlyos üzemzavar – ezek mindegyike kezelhető a helyszínen és minimális szennyezettséggel jár. 4. Létesítményen belüli baleset (a sugárzás csak a létesítményt és a benn dolgozókat érinti, nem jut a légkörbe), 5. Külső kockázatú baleset (a szennyeződés a légkörbe kerül), 6. súlyos, 7. nagyon súlyos baleset. A két utóbbi már komoly szennyeződéssel jár és hatalmas probléma.
• A balesetek számáról nincsenek pontos adatok, lévén, hogy a történtek az adott nemzet titkaihoz tartoznak. Amit tudunk az az, hogy 7-es szintű baleset csak egy volt, Csernobil, 6-os Mayak, Fukushima, 5-ös a Three Mile Island-i baleset, 4-esből 4 volt. 3-as baleset 31 db, 12 reaktorral, 19 országban. 2-es baleset 254 db, 132 reaktor, 34 ország. Ezek kb. 15 ember halálát okozták, kivéve Csernobil
• Aztán vegyük ide a szándékos robbantásokat, mint Nagaszaki, Hirosima és egyéb próbarobbantások. 1945-1998 között 2053 ilyen robbantás történt (azóta ez a szám 2500 fölé emelkedett), 8 ország prezentálásában beszennyezve Ny-Amerika, Ázsia és az óceánok nagy részét.

A Háború

A világháború alatt bevetették az atomot is, mint sokan tudják. Most ezt a két így megtámadott várost is ide veszem:

Hiroshima

Ez egy Japán város, ami ma 900 négyzetkilométer alapterületű és 1 millió lakosú. A háború idején nagyon fontos katonai központ volt, ezért vált célponttá, 1945.08.06-án pedig ledobták rá az atomot. A bombázások előtt 350. 000 lakosa volt, ez a szám utána 137. 000 lett. A támadás után 70.000 lakosa azonnal meghalt, további 70.000 pedig később a sugárzás miatt.

Nagaszaki

Ez a város ma 400 négyzetkilométer alapterületű és 432. 000 lakosú. A háború idején fontos kikötő és ipari város volt, emiatt az ipar miatt vált célponttá. 1945.08.09-án dobták le rá az atomot, mint másodlagos célra (az elsődleges célpontot a rossz látási viszonyok miatt nem találták a pilóták). A háború előtt 260. 000 lakosa volt, a bombázás során 80. 000 ember halt meg azonnal, később a sugárzás miatt pedig újabb 75. 000.

Összesítés

A támadások során 130-250 000 (kb. 20.000 katona) ember halt meg, illetve továbbiak a sugárzás miatt, akik számát nem lehet meghatározni. Mindkét várost szinte porig rombolta a támadás, szinte minden épület megsemmisült. Pár éven belül megkezdték mindkét város felújítását, 1960-1980 között pedig a lakosok is visszatértek. 

A Legek…

A 28 legfontosabb baleset, emberi élet, anyagi kár vagy a robbanás szintje miatti besorolás.

Besorolás nélküliek: 14 db

11 az anyagi kár mértéke miatt került ide, haláleset egyik esetben sem történt, illetve a légkörbe sem jutott szennyeződés. Egy Németországban, 10 az USA-ban történt, szinte mindegyiket üzemzavar okozta, 1-2-őt okozott emberi kéz.

Ezeken túl volt egy Francia eset, amiben egy ember meghalt, 4 megsérült, illetve 2 Orosz eset, amikről nincs adatunk titkosítás miatt.

1-es szintű baleset

Egy gőzrobbanás 4 munkást megöl, további 7-et megsebesít.

2-es szintű baleset

Svédország, üzemi baleset és jelentős anyagi kár.

3-as szintű baleset

Egy amerikai és egy német eset, üzemzavar, jelentős anyagi kár.

4-es szintű baleset

USA, Svájc, Japán, Csehszlováki (2 db). Ezekben az esetekben 5-en meghaltak, egyik esetben a a reaktoron belül lévőket érte sugárzás, másik  esetben pedig le kellett zárni a reaktor körülötti területet a sugárzás miatt.  

5-ös szintű baleset
Windscale-1957

Nagy Britannia legsúlyosabb atombaleseteként tartjuk számon. Az egyik reaktorban technikai probléma merült fel, emiatt tűz ütött ki, ami három napig égett, annak ellenére, hogy oltották folyamatosan. Radioaktív szennyeződés került a légtérbe, de nem okozott komolyabb gondot csak a tejet kellett megsemmisíteni 500 négyzetkilométeren belül. Emberi életet nem követelt a baleset, de kutatások kimutatták, hogy van összefüggés a baleset és az utána megszaporodó pajzsmirigyrákos megbetegedések között. 

Three Mile Island-1979

Az amerikai baleset nagy visszhangot váltott ki a maga idejében. Az egyik reaktorblokkban műszaki hiba lépett fel, amit emberi mulasztás követett. Ezután a reaktor magja megolvadt és óriási szerencse, hogy nagyon gyorsan reagáltak az illetékesek, így nem jutott a légkörbe drasztikus mennyiségű káros anyag, illetve a blokk fölé gyorsan még egy ólomszarkofágot is emeltek. Ennek ellenére hatalmas pánik tört ki a lakosság körében. 

6-os szintű baleset
Mayak -1957

Az szovjet erőmű több részlete is fontos jelentőséggel bír. 1949-től 10 éven át az erőmű a helyi tóba engedte veszélyes hulladékát megmérgezve a tó körül lakó 24 falu lakosságát és magát a környezetet is. Amikor tömegesen kezdek rákos megbetegedések és egyéb rendellenességek jelentkezni a lakosságon, kitelepítették őket. Ez a tó és környezete ma is erősen sugárszennyezett, a környéken tartózkodni is életveszélyes. 1957-ben leállt az atomhulladékokat hűtő berendezés vízellátása, ami miatt az anyagok túlhevültek, majd egy robbanás kíséretében a levegőbe repültek és szétszóródtak a környéken. És bár az esetet 80 évig sikerült eltitkolni, azt nem tudták palástolni, hogy több ezer kilométeren belül 60%-kal nőtt a rákos megbetegedések száma. Kutatások szerint 8000 ember halt meg a Mayak-erőmű működése alatt. Ennek a katasztrófának a súlyossága majdhogynem csernobili. 

Fukusima-2011

2011-ben Japánt földrengés majd cunami sújtotta, ami miatt ez az erőmű 3 blokkja is megsérült. Ezt követően nagy mennyiségű sugárzás jutott ki a légtérbe, több 100 km-t megfertőzve. A katasztrófa közvetlenül két ember életét követelte, hosszú távú hatásai azonban csernobiliek lesznek, ez bizonyos. 

7-es szintű baleset
Csernobil-1986
A szovjet típusú erőműben műszaki hiba lépett fel, majd emberi mulasztások, így a IV. blokk felrobbant. Napokon belül ki kellett telepíteni az erőmű környékét legalább 30 km-es körzetben. A blokk maga egy betonszarkofágot kapott. Ez volt minden idők legsúlyosabb katasztrófája: a robbanás következtében 2 ember, 90 napon belül pedig 28 ember halt meg (tűzoltók, dolgozók) +4 pilóta (ők később haltak meg abban az évben). Csernobil körül ma egy 30 km-es tiltott zóna terül el, ami nem kör alakú, hiszen egyik csúcsa 60 km-re nyúlik el, 13 települést foglal magába. 11 európai államot érintett a sugárzás, 162 000 négyzetkilométeren, a legnagyobb adagot Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kapta. A környezet, tavak, folyók és állatállomány szennyezetté vált, utóbbit módszeresen ki is irtották. A baleset után 240 ember halt meg a sugárzás következtében, a már említett 30 után. Még később 4000 emberről beszélhettünk, ma azonban úgy gondoljuk, hogy jóval több ember halt meg a sugárzás miatt, nem beszélve a genetikai mutációkról. 

Atomrobbantási területek megtisztítása

Saját cikk, amolyan kiegészítésnek szánom. Arról szól, hogy ezek a területek hogyan tisztultak vagy nem tisztultak meg a nukleáris csapások után. Érdekes lett!