Egyiptom uralkodónői

Számtalanszor olvashattál már Egyiptom történelméről, kultúrájáról, vallásáról, fáraóiról. De én most egy másik szemszögből közelítem meg ezt a témát, a Nők szemszögéből, akik a fáraók életében játszottak jelentős szerepet. Természetesen nem fogok több száz hercegnőt, királynőt és királynét megemlíteni, életüket részletesen vázolni, csupán a legjelentősebbeket említem meg.

Egyiptom Királynői

Királynő alatt azokat a nőket értjük, akik saját jogukon uralkodtak, gyakorlatilag fáraóként, ami lássuk be hihetetlenül nagydolog. Nem is voltak sokan, csupán heten, így ők mind ide kerülnek.

Merithneith

Kr.e. 3000 körül élt fáraónő, mai tudásunk szerint az első ilyen hatalommal bíró egyiptomi asszony volt. Rokoni kapcsolatait nehéz feltérképezni, de az bizonyos, hogy Dzser, Djet és Den fáraókkal áll rokoni kapcsolatban. Dzser fáraó volt valószínűleg az édesapja és így Djet a testvére, majd apjuk halála után összeházasodtak, de ez nem bizonyított. Az teljesen bizonyos, hogy a fia Den volt, akinek az apja pedig Djet, az ő neje volt Meri. Djet azonban nem uralkodott sokáig, helyére a kisfia került, aki mellett régensként uralkodott, majd valódi fáraóként az asszony. Uralkodásáról nem maradt fenn adat, de kapott templomot és sírhelyet is a fáraók között, ami akkoriban egyetlen asszonynak sem járt, bármekkora volt is rangja. Innen feltételezzük, hogy nagy uralkodó lehetett, akinek életében igen meghatározó szerepe volt Egyiptom formálásában.

I.Hentkauesz

Kr.e. 2500 körül élt és uralkodott ez a fáraónő, akiről szintén nem maradt fenn sok adat. Menkauré fáraó lánya volt, de nem annak főfeleségétől. Első férje Sepszeszkaf volt, akiről nem tudjuk, hogy szintén Menkauré gyermeke volt e (másik anyától), vagy egy nem királyi családból származó férfi, akinek a lánnyal kötött házassága legitimálta az uralkodást. A férfi halála után a nő a Ré-Főpaphoz Uszerkaf-hoz ment hozzá. Gyermekei: Szahuré és Noferirkaré, de nem tudjuk melyik férjétől. Egyes források a fiaként említik még Dzsedefptah-t is, a következő uralkodót, de ez nem biztos. A lényeg az, hogy második férje régens volt ezen király mellett, de ha névleges volt uralkodása, hiszen pap volt, akkor a tényleges uralkodó a Fáraónő lehetett. 

Neithikret

Kr.e. 2148-44 körül került hatalomra. II. Pepi fáraó és Neith királynő lánya volt, akiről ókori legendák szólnak, miszerint bátyja halála miatt elpusztított egy egész népet. Sajnos azonban nem maradt fenn róla tényleges valódi adat, így talán nem is létezett.

Szobeknoferuré

Kr.e.1806-1802 között uralkodott az első ténylegesen megkoronázott fáraónő. Míg az előbbiekről csak feltételezték a tudósok legendák, sírfeliratok, stb. alapján, addig róla 100%-ban biztosan tudjuk, hogy Fáraó volt. III. Amenemhat fáraó lánya volt, sem férjre sem gyermekre nincs utalás. Nővére örökölte volna a trónt, de meghalt még apjuk előtt. Vannak utalások, hogy IV. Amenemhat, a következő uralkodó is a testvére volt, de ezt nem támasztja alá semmi. Sajnos uralkodásáról sem maradtak fenn jelentősebb adatok.

Hatsepszut

Kr.e.1479-1458 között uralkodott, Kr.e. 1509 körül született ez a nagyhatalmú Fáraónő. Édesapja I.Thotmesz volt, anyja Ahmesz királynő. Apja nem vérszerinti tagja a családnak, valószínűleg házasságai révén lett Fáraó. Hatsepszutnak a saját féltestvére lett a férje, II.Thotmesz. Gyermekük Nofruré hercegnő. Testvérférje uralkodása alatt, azaz több mint 10 évig hagyományos női szerepe volt, ami ellen nem lázadt, elégedett volt. Aztán férje halála után régensként uralkodott a mostohafia, III.Thotmesz mellett, majd magához vette a hatalmat és 22 éven át uralkodott. Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor vette át teljesen a hatalmat, de mire eltelt az első 10 év, már Fáraó volt. Nem tudjuk azt sem, hogy mi késztette a hatalomátvételre, de az, hogy hataloméhes perszóna volt az biztosan nem igaz. Ugyanis, ha az lett volna, nem lett volna tökéletes, jámbor és támogató felesége az öccsének, nem támogatta volna mostohafia katonai karrierjét és nem hagyta volna meg társuralkodónak sem, továbbá neveltfia, aki korának egyik legnagyobb harcosa volt, biztosan nem tűrte volna el, hogy mostohája 20 éven át zsarnokoskodjon felette. Valószínű, hogy míg a neveltfia inkább a katonák vezetésében látta örömét, addig az idős nő teljesen otthon volt a politikában és a fáraósággal együtt járó minden kötelességben. De azt se feledjük, hogy uralkodásuk alatt teljes béke volt az országban, így sosem kerültek éles helyzetekbe. Hatsepszut minden korabeli fáraót túlszárnyalt építkezéseivel, rengeteg templomot, szentélyt és más épületeket is építtetett. Virágzott a kereskedelem is uralkodása alatt, a luxuscikkek is nagyobb számban érkeztek az országba. Az udvarával is jól bánt, hozzá hű embereit és más nemeseket is bőkezűen jutalmazott a szolgálataiért. Illetve több olyan nemes is tanácsadói körébe tartozott, akik más fáraókat is szolgáltak már, ezzel is emelték az udvar szellemi értékét. Köztük is volt egy nemes, az udvari főépítész, Szenenmut, aki kiemelkedett tehetségében és a fáraónő iránt érzett (viszonzott) szerelmében is, utóbbira nincs valódi bizonyíték, pusztán falfirkák. A fáraónő 50 éves kora után halt meg végstádiumú csontrákban, fáraóhoz méltó temetést kapott. Neveltfia uralkodása alatt, jó 20 év múlva, a férfi elkezdte mostohája nevét kitörölni a múltból, de nem, mert ellenérzései voltak vele kapcsolatban, hanem, mert az akkori szemléletbe nem fért bele, hogy volt egy női fáraó, aki gyengítette is a képet a jelenlegi fáraóról. 

Tauszert

Kr.e.1193-1190 között uralkodott, bár uralkodásnak éve kissé bizonytalan. Édesapja előfordulhat, hogy Merenptah fáraó volt, ez esetben féltestvére lett a férje II.Széthi néven (bár ma azt gondoljuk, hogy csupán egy nemes leánya volt). Férje halála után régensként uralkodott neveltfia, Sziptah mellett.  Amikor a fiatal fáraó meghalt, kivégeztette a másik régens és magát fáraónak kiáltotta ki. Sziptah nevét elkezdte kitörölni a krónikákból, falakról, magának fáraóhoz méltó sírhelyet építtetett, illetve expedíciókat indított bányászati céllal. Rövid uralkodásának egy polgárháború vetett véget. 

VII. Kleopátra

Kr.e.69-Kr.e.30 között élt, Kr.e.47-től uralkodott, eleinte társuralkodóként. Őszintén szólva, nem hiszem, hogy van olyan, aki még nem hallott Kleopátra Királynőről, így csak nagy vonalakban ismertetem az életét. Apja XII. Ptolemaiosz, anyja Kleopátra királynő volt. Testvérei: Bereniké (féltestvér), XIII. és XIV. Ptolemaiosz és IV. Arszinoé. Berenikét még apjuk végeztette ki trónbitorlásért, öccseit-férjeit-társuralkodóit, akik 14-15 évesek voltak és Arszinoé húgát 27 évesen, maga végeztette ki hatalomféltésből. Ezek közül csak húgától volt oka tartani, akivel megküzdött a trónért. Kr.e. 51-ben meghalt az apjuk, ekkor a 18 éves Kleopátra hozzáment az öccséhez, aki a XIII. nevet viselte. Megölette, majd hozzáment a másik öccséhez is, aki ugyanígy végezte. Kleopátra nem titkolta sohasem, hogy nem kívánt társuralkodót, teljesen egyedül akart uralkodni az országban. Kr.e.48.-tól Caesar-nak, Róma urának lett a kedvese, akitől 47-ben megszületett Kaisar Caesarion, aki mind Róma, mind Egyiptom örökösévé vált, Kleopátra pedig régensként uralkodott mellette. Kleopátra még Rómába is elkísérte a férfit, akit végül 44-ben meggyilkoltak. Kr.e. 42-ben megismerte Marcus Antonius-t, aki Caesar követője volt és közös volt az ellenségük is, Octavianus. hamarosan egymásba szerettek, olyannyira, hogy a férfi Egyiptomba költözött és 36-ban feleségül is vette a nőt egyiptomi szokások szerint. Három gyermekük született: Alexander Heliosz (Kr.e. 40), Kleopátra Selene (Kr. e. 40) és Ptolemaiosz Philadelphosz (Kr.e. 36.). Kr. e. 30-ban Octavianus legyőzte őket, mindketten öngyilkosok lettek. Kleopátra minden gyermeke hamarosan elhunyt, kivéve a lánya. Kleopátrával lezárult egy hosszú korszak, ugyanis ő volt az Utolsó Fáraó! Uralkodását tekintve szerelmi életét és hatalomért vívott harcait leszámítva, nem tudunk érdemli dolgokról beszámolni. De az, hogy ő a legnépszerűbb egyiptomi fáraók egyike, tény. Évszázadok óta ihlet meg az alakja művészeket, filmeseket, stb.

Egyiptom Királynéi

Ők a Fáraók feleségei voltak és méltó partnerei is egyben, mind szellemileg, mind az uralkodásban, mind a családi életben, sőt, hatalmas erőről tettek tanúbizonyságot.

Ahhotep

Kr.e. 1560-1530 között élt királynő. Apja Szenahtenré Jahmesz, anyja Tetiseri királynő. Szekenenré Ta-aa-hoz a bátyjához ment hozzá, akinek már volt két másik felesége is, szintén nővéreik. 24 évesen megözvegyül, majd a másik testvére is meghal, aki a trónra kerül. Ezután fia I. Jahmesz lesz az uralkodó. Gyermekeit illetően azt tudjuk biztosan, hogy Jahmesz és egy Nebetta nevű lány volt a fáraótól biztosan. Kb. még 8 korabeli fiatalról nem tudjuk ma sem pontosan, hogy az ő gyermekei voltak e, illetve volt egy másik Jahmesz is, aki babként halt meg, talán ő is a fia volt. Uralkodása idejéről azt tudjuk, hogy háborús időszak volt, a két fáraó is csatában halt meg. Ami azonban nem volt jellemző az az, hogy maga a fáraó felesége is csatába vonult, sőt sikeresen vissza is verte a támadókat, tetteiért kitüntetéseket is kapott. Majd kiskorú fia mellett régensként is uralkodott, míg nagykorú nem lett. Később az uralkodói udvar „háznagya(sszonya) lett, majd idős korában hunyt el a fiát követő fáraó idejében. 

Jahmesz-Nofertari

Kr.e.1562-1495 között élt. Apja Szekenenré Ta-aa, anyja Ahhotep királynő. I. Jahmesz volt a férje, egyben testvére is. Hat gyermekük született, 4 fiú (köztük a következő fáraó, I. Amenhotep) és 2 lány. Az egyik fiú még gyermekként elhunyt, valószínűleg a többiek sem élték meg a felnőttkort. A lányok közül Meritamon lett felnőtt és lett a testvére, Amenhotep felesége. Nofertari nem csupán a fáraó neje volt, hanem Ámon papnője (ezt a rangot előtte egyetlen királyi személy sem viselhette, nemhogy nő) is, ami férjétől függetlenül is igen népszerűvé tette, olyannyira, hogy a korabeli krónikák többet említik főpapnőként, mint a fáraó feleségeként. Férje halála után régensként uralkodott a fia, I. Amenhotep mellett, amíg az nagykorú nem lett. Fiát is túlélte, ugyanis annak utóda idejében is élt még. 70 éves kora körül hunyt el, már igen leromlott állapotban, de olyan népszerűségre tett szert a 70 éve alatt, hogy utódai Istennőként tisztelték, gyakorlatilag szentté avatták, istenekkel egyenrangúvá tették.

Nofertiti

Kr. 1370-1330 között élt a királynő. Családjáról semmit sem tudunk biztosan. Feltételezések szerint a mitanni király lánya volt, de ez az elmélet mára megdőlt. Egyes kutatások eredménye az, hogy a későbbi fáraó Az egyik lánya lehetett egy korai házasságából, így pedig Ehnaton első unokatestvére volt. Kr.e. 1353-ban ment hozzá Ehnaton-hoz, aki akkor még a IV. Amenhotep nevet viselte. Hat lánygyermekük született 1354-1347 között, közülük három korán elhunyt, kettő két későbbi fáraó felesége lett, egyről pedig azt feltételezzük, hogy jóval később apja társuralkodója lett. Nofertiti nagy hatalomra tett szert férje mellett, mintegy követve anyósa példáját, ugyanis az anya királyné egyenrangú társa volt Ehnaton apjának, szobraikon, hieroglifáikon is egyenrangúan voltak ábrázolva, Amenhotep szó szerint mindent megosztott nejével, az életét, a politikát, az uralkodást. Ehnaton uralkodásának 4. évében változtatta meg nevét Amon-ról Aton-ra, ami a nép szemében nem volt népszerű döntés, egyrészt mert Amon-hitű népről beszélünk, másrészt, mert egyre közelebb került a pár megszállottsága az egyistenhithez. Ezután a pár kiköltözött az újonnan épített Aton-palotába és gyakorlatilag egyistenhitű, monogám családként kezdtek élni. Íme néhány példa. Nofertiti egyenrangú párja volt Ehnatonnak szellemileg, lelkileg, politikailag, mindenhogyan, a férfi fáraói rangra emelte nejét, aki palotákat kapott, beleszólt a politikába, kereskedelembe, a rajzokon férjével egy rangban volt, neve is mindenhol férje mellett szerepelt. Sőt a kor divatjával ellentétben a pár ragaszkodott ahhoz is, hogy gyermekeik is szerepeljenek a hieroglifákon, mint egy család, különböző családi programokat ábrázolva. A művészetekben is úttörők voltak, mert magukat valósan ábrázoltatták, ráncokkal, bőrhibákkal, mindennel együtt. Sokkal több színt használtattak, Ehnaton maga pedig értett a rímfaragáshoz, több írásművét is ismerjük. Ezen túl a pár kicserélte az egész udvartartást, csak hű embereket tartottak meg, a többieket a közemberek közül emelték magasabb rangokba. Hatalmas változásokat iktattak be, egyre inkább háttérbe szorították a régi isteneket, templomokat zárattak be, majd újakat építettek. Külpolitikáját tekintve békeszerető volt, de ha kellett gond nélkül levert egy lázadást, jók voltak a hosszú távú észrevételei. A 12. uralkodási év azonban nagy csapásnak bizonyult, ugyanis a szövetséges királyt legyőzték, így az ország háborúba keveredett, aztán pusztított egy nagyobb járvány is, amibe belehalt maga Nofertiti (valószínűleg), a gyerekeik nagyrésze és Ehnaton anyja is, sőt a férfi másik felsége Kia is, aki a szövetséges király lánya volt. Ezután társuralkodók voltak mellette, akik kiléte némileg homályos. A fáraó halála után testvérétől született fia lett végül a fáraó és elvette Ehnaton még életben lévő lányát. Nofertiti halálát legendák lengik körül, mert nincs konkrét magyarázat az eltűnésére, csak feltételezzük, hogy a járványban halt meg ő is. Van, akik szerint a királyné kegyvesztett lett és száműzték, mások szerint túlélte férjét és ő volt Szemenhkaré, vagy a másik társuralkodó, tehát férfinak adta ki magát. Sok elmélet létezik, de mivel a múmiája azóta sem került elő, semmit sem tudhatunk biztosan, csak azt, hogy ezek az elméletek azóta meg is dőltek.

Anheszenamon

Kr.e. 1351-1321 között élt ez a hölgy. Szülei: Nofertiti és Ehnaton, férje pedig Tutanhamon (Ehnaton saját nővérétől született fia). Gyermeke valószínűleg nem született, mert csupán egy forrás említi a lányát (akinek apját nem említi, aki talán Ehnaton volt, vagy Szemenhkaré, ha esetleg nővére halála után a húgot is elvette), illetve volt két bizonyított halvaszületése, mely gyermekek apja a férje volt. Az uralkodópár felett régensek uralkodtak (a lány 15, a fiú 8 éves volt ekkor), tehát nem voltak önálló döntéseik. Mindketten visszavették a régi vallást, a régi tanokat, a régi palotát, Ehnaton és Nofertiti korszakát pedig módszeresen elkezdték kiiktatni a történelemből, nyílván utasításra. Építettek néhány templomot és sikeres hadjárataik is voltak, de igazából nem az ő érdemük volt. Tutanhamon 10 év uralkodás után 18 évesen elhunyt, nem sokkal utána neje is a feledés homályába veszett. Halála, vagy eltűnése részletei ismeretlenek. Talán a férje halála után a hettita királyhoz kívánt menni, vagy esetleg valamelyik régens névlegesen elvette, nem tudjuk.

Tuja

Kr.e. 1257-ben halt meg Ramszesz édesanyja. Édesapja Raia, egy nagyon magas rangú katonatiszt, anyja Ruia. Tuja már akkor I. Széthi neje volt, amikor annak még az apja sem volt fáraó, egyébként ők is közemberek voltak, katonai család szintén. Maga Széthi is katona volt és vezír.  Három gyermekük született: Ramszesz, Tia hercegnő és még egy hercegnő, aki nem biztos, hogy a lányuk volt. Széthi, mivel idősen került már a trónra is, nem sokáig uralkodott, halála után fia Ramszesz került a trónra, ekkor lett Tujának hatalmas befolyása. Diplomácia munkát végzett és nagy hatással volt a fiára is. Már férje idejében is valódi hatalma volt, ugyanis a férje egyenrangú társként kezelte, gyakorlatilag fáraónőként. Fia templomokat emeltetett a tiszteletére és szinte istennőként tisztelte, tiszteltette az anyját. Tuja Ramszesz uralkodásának első 20 évében aktívan részt vállalt, majd idősen elhunyt.

Nofertari

Kr. e. 1256-ban halt meg korának legnépszerűbb királynője, ő volt a nagy Ramszesz felesége! Apja és anyja ismeretlen, bár minden bizonnyal nemes lányról van szó, valószínűleg Ay fáraó egyik családtagja lehetett. II. Ramszesz-től hat gyermeke született, négy fiú és két lány. Nofertari csak egyike volt Ramszesz 8 főfelségének, de minden bizonnyal a legnépszerűbb is, gyakorlatilag őt vette el először. Ramszesz rekord ideig, 66 évig uralkodott, ez alatt 50 fiú és 53 lány gyermeket nemzett. Uralkodása első 30 évében Nofertari is vele uralkodott. A korabeli hieroglifákon férjével egyenrangúként ábrázolják, ami ritka volt, mint ahogyan az is, hogy a fáraó ragaszkodott ahhoz, hogy mindig minden megörökítésen szerepeljen minden felesége és gyermeke is. Nagy valószínűséggel Ramszesz és Nofertari családiasabb légkört tartott fenn az udvarban, mint ahogyan az szokás volt. Mondjuk ez Ramszesz apjára is jellemző volt, aki neje nevét mindenhova a magáé mellé vésette és minden rajzon, szobron egyenrangú társként szerepeltette. Ráadásul a nejének templomokat is emeltetett, magával vitte a hadjárataira, belevonta a politikai döntéseibe. Nofertari méltó szellemi és lelki társa lehetett a fáraónak, hogy ennyire kitüntetett szerepe legyen.

Egyiptom Hercegnői

Ők a fáraók lányai, testvérei voltak és leginkább nem volt fontos szerepük, vagy feleségekké váltak politikai indokkal, vagy vérfertőzéssel saját családtagjaikká.

I.Nitókrisz

A főpapnő Kr.e. 585-ben hunyt el, 70 évnyi uralkodás után. Édesapja I. Pszammetik fáraó, anyja Mehitenweszhet királynő. Testvére a későbbi Nékó fáraó és Merithneith hercegnő. Édesapja több sikeres hadjáratot is folytatott és így eljutott Thébába is, ahol az akkori Amon-papnővel örökbe fogadtatta a lányát, Nitókriszt, hogy a lány magas rangot ölthessen be. Ezen terve remekül sikerült, ugyanis a lány teljesen helytállt és hatalmas, virágzó birodalmat épített ki, mint papnő. Gazdaságilag, politikailag és építkezéseiben is sikerült maradandót alkotnia.

Bintanath

Kr.e.1282-1210 között élt. Apja II. Ramszesz, anyja Iszetnofret királynő. A lány nem ment férjhez senkihez, majd amikor apja már 22 éve uralkodott hozzáment feleségül, testvérei közül elsőként. Gyermeke azonban nem született valószínűleg. Öccse uralkodása alatt halt meg, 72 évesen. Ő hosszú életével érdemelte ki ezt a helyet, amit végig az udvarban töltött. Mégsem történt vele semmi kirívó sohasem, nem száműzték, nem adták férjhez, nem lett gyermeke, semmi sem történt sohasem vele.

Kleopátra Selene

Kr.e. 40-Kr. u. 6. között élt hercegnő. Apja Marcus Antonius római katona, anyja Kleopátra fáraónő. Egyiptomi hercegnőhöz méltó nevelésben részesült, majd 10 éves korában szülei meghaltak, őt és testvéreit Rómába hurcolták, ketrecben mutogatták, majd Augustus császár húga Octavia nevelte őket többedmagukkal. Az udvarban több árva is nevelkedett, akiket a császár hozatott oda romanizálási céllal. Itt élt Marcus Antonius többi gyermeke is és más országok gyermekei is, köztük az árva numídiai herceg, Juba is. A lányt 15-20 éves kora körül férjhez is adták hozzá, nagy hozományt kapott, majd saját királyságukba költözhettek, nyílván Róma felügyelete alatt. Kr.e 10-ben fia született, később egy lány, ám ez utóbbi nem bizonyos. Halálának pontos körülményeit és időpontját nem ismerjük.