Pompei- Az utolsó nap

Ki ne hallott volna már Pompeii pusztulásáról, amit egy nap alatt tett a földdel egyenlővé a Vezúv?! Én most óráról órára próbálom meg rekonstruálni a történteket.

A kitörés előtt a Vezúv már egy több száz éve alvó vulkán volt, így kitörésére senki sem számított igazából. Emiatt is rendezkedett be köré egy igen gazdag város, virágzó kultúrával és gazdasággal. Pompeii és a másik szomorú sorsra jutott város, Herculaneum lakossága akkoriban 16-20.000 fő volt, akik közül ezidáig 1500 testet találtak meg, az áldozatok száma ma sem tisztázott.

Kr. u. 62 és 64: Földrengés rázza meg a várost, de más nem történik. Ezt már a majdani kitörés előfutárának tekinthetjük.

Kr. u. 79.08.20. Újabb földrengés-sorozat veszi kezdetét. Ezek kisebb lökések, de már egyértelműen a kitörés első jelei.

Kr. u. 79.08.24. A kitörés napja

Hajnali órák

Kétszer is megremeg a föld, érzékelhető, közepes erősségű, ám abban a térségben mégsem szokatlan.

Reggel, délelőtt

Az emberek nyugodtan teszik a dolgukat az állatok azonban furcsán viselkednek. A kutyák jobban ugatnak a szokottnál és a madarak mintha menekülnének. Illetve, akik legalább 30 km-re élnek a Vezúvtól, még mintha füstöt is látnának gomolyogni a kráter felett, alkalmakként.

13:00

Berobbant a hegy egyik oldala, földrengés rázta meg a várost, majd a kitörni készülő anyagokat 2 km magasba repítette a vulkán, ezután hamu és kőzápor hullott alá Pompeii házaira és lakosaira, akik pánikszerűen menekülni kezdtek.

15:00

A házakra már két órája hullik a törmelék, a kő és a hamu, az ég éjsötét. Akik nem menekültek ki a városból, a tenger felé, azok a házakban keresnek menedéket, pechükre, mert be is szorulnak azokba örökre. A föld pedig továbbra is meg-megremeg statikailag még jobban meggyengítve a már így is megviselt házakat.

17:00

A föld még mindig remeg, a légkör megtelik vulkanikus gázzal és egyre nagyobb kőtömbök hullnak alá az égből. Ennek tetejében még kitör egy vulkanikus vihar is, amit eső és villámok kísérnek, előbbi telített mérges gázokban, utóbbi pedig a gázzal találkozva tüzeket okoz, gyakorlatilag tűzeső hullik.

20.00

A rengés, a vihar, a tűzeső, a hamu és kőzápor elmúlik. Nem marad más csak a romok, illetve a gomolygó sűrű füst.

Kr. u. 79.08.25. A kitörés másnapja

01:00

Újabb robbanás, melynek detonációja több hullámban érkezik, az utolsóval szinte felrobbantja a hamu alá szorult várost.

06:00

Közel 300 C fokos láva hömpölyög végig Pompeii-n és Herculaneumon, két-három hullámban, örökre maga alá temetve mindent, ami még ott volt.

A várost kb. 8 m láva és törmelék temette évszázadokra maga alá. A közel 20.000 halottból csak 1500-at találtak meg megkövülve, és 350 ember csontjait Herculaneum barlangjaiban. A lakosság 38%-a halt meg a rájuk szakadt tető következtében. 62%-kukkal a mérges gázok, a törmelékzápor és a sűrű hamuréteg végzett. A csontvázak tulajdonosai pedig a hősokkba haltak bele, ami a parton érte őket. Herculaneum, szinte teljes lakossága, a 100 km/h-val érkező lávafolyamba halt bele. 

Gyakorlatilag kevesebb, mint egy nap alatt a természet elpusztított egy virágzó városállamot benne minden lakójával.