Európai uralkodó családok

Mindenki tudja, aki valaha tanult történelmet, hogy Európában a Királyság lett az állam forma, miután megszűnt a Római Birodalom. Aztán jöttek a háborúk és az uralkodókat felváltották a Köztársaságok. De mi lett az egykori uralkodó családokkal? Erre kerestem a választ!

Jelenleg is uralkodó (képletesen) dinasztiák

Ezek azok az uralkodók, akik megtartották címeiket, vagyonukat, kastélyaikat, stb. Ők azok, akik békében élnek a Köztársaságon belül is, némi intézkedési joguk is van és rengeteg protokoláris szabályt kell betartaniuk.

Andorra

Francois Hollande (2012-) és Joan Enric Vives i Sicilia (2003-) társhercegek

Az ország maga 784 óta létezik, területéért folyamatos volt a harc Franciaország és Spanyolország között. 1278-ban szerződést kötött a két ország miszerint megosztott társhercegség lesz a törpeállam, ami francia részről maga az uralkodó (manapság elnök) lesz, spanyol részről pedig Urgel püspöke. Ez a mai napig így van (két kisebb szünet volt közben), de az országban már egyik sem uralkodik, csupán részt vehetnek a parlament munkájában, pontosan 1993 óta van szimbolikus hatalmuk. Az országot a miniszterelnök irányítja.

Andorra tehát nem tipikus királyság, amit egy dinasztia uralt évszázadok óta, de valamilyen formában mégis egységes volt, hiszen társhercegek váltották egymást.

Belgium

Fülöp király (2013-)

1830 óta független állam, addig mindig hódoltság volt. Az első naptól kezdve volt miniszterelnök, akit az uralkodó nevezett ki, de a hagyományos értelemben véve csak 1918 óta van az országnak miniszterelnöke.

Az ország első uralkodója I. Lipót (1790-1865) volt, aki 1830-1865 között uralkodott, előtte egy hercegségben uralkodott, elismert katona és erős államférfi volt. Dinasztiája neve: Szász-Coburg-Gothai ház. Lipótot egyenes ági utódok követték sorjában, teljesen tiszta vérvonal.

Dánia

II. Margit királynő (1972-)

Az ország 965-ben alapult meg, majd egy igen zavaros időszak következett, amikor sokszor a fennmaradásért küzdött. 1849-től lett monarchia az államformája, majd 1918 óta hivatalosan miniszterelnöke van az országnak, bár 1699 óta itt is volt miniszterelnök, csak itt sem a hagyományos értelemben.

Jelling (917-1047)

Nyolc egyenesági uralkodó, köztük az országot egységesítő I. Kékfogú Harald, aki 958-986 között uralkodott. Harald nem csak egyesítette a törzseket, hanem ő vezette be a kereszténységet is az országba.

Svend Estridsson (1047-1157)

Leányági utódlással kapcsolódik az előző ház uralkodóihoz. Tíz egyenesági uralkodó (bár többségük az aktuális uralkodó törvénytelen fia, de attól még a vérszerinti fia).

Valdemár ház (1157-1375)

A Jelling-házhoz kapcsolódik unokatestvéri ágon. 12 egyenesági uralkodó (egyik kétszer került a trónra), bár sokszor testvérek követték egymást, de attól még vérrokonok.

Vegyes házi uralkodók (1376-1448)

4 uralkodó, közöttük egy nő. Alig kapcsolódtak az előző házakhoz.

Oldenburg-ház (1448-1863)

Női ágon kapcsolódik a Valdemár házhoz. 16 egyenesági uralkodó.

Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg ház (1863-)

Az Oldenburg házhoz köthető oldalági (férfi ág) öröklés során. Jelenleg a ház 5. uralkodója van a trónon.

Egyesült Királyság

II. Erzsébet királynő (1952-)

Az EK 1801-ben született meg, tagjai Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország. Bővebben itt olvashatsz róla: EgyesültKirályság

Az a lényeg, hogy az egyesülés előtt mindegyik résznek meg volt a maga uralkodója. Wales 1535-ben csatlakozott VIII. Henrik uralkodása alatt, aki maga is walesi volt. 1707-ben a Skót királyság is teljes uralom alá kerül (előtte részlegesen már az volt), miután I. Erzsébet utódjaként a skótok (unokatestvéri ág) kerültek hatalomra. Írország csatlakozott végül 1801-ben, de végül az 1927-es ír forradalom után már csak Észak-Írország marad benne.

A tagok uralkodói: BritszigetiUralkodók

Ezen szétszórt uralkodások miatt csak 1801-től nézzük a királyi családokat.

Hannover ház (1801-1927)

Hat uralkodó, közöttük egy nő, a 64 évig uralkodó Viktória királynő.

Windsor-ház (1927-)

Az előző ház utolsó, és ezen ház első uralkodója ugyanúgy V. György király. Őt követte még három, majd a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet királynő.

Az előbbieket megelőző házak uralkodóiról elmondható, talán, mert egy szigetről van szó, de rokonsági uralkodásokról van szó, azaz 871-től rokon dinasztiák uralkodtak, ami igen egyedülálló a történelemben. Majdhogynem egyenesági uralkodó dinasztia ül Anglia trónján.

Hollandia

Vilmos Sándor király (2013-)

Hollandia 1581-ben lett független Spanyolországtól, bár előtte meg mások gyarmata volt. Teljes függetlenségét 1815-ban vívta ki, majd 1848 óta monarchia, azaz van miniszterelnöke is.

Vegyes uralkodás

Grófságok (880-1304)

18 gróf, egymás egyenesági leszármazottai.

Helytartók (1559-1815)

11 egyenesági uralkodó, az első I. Csöndes Vilmos (1559-1584) volt, aki megdolgozott a királyságért, hiszen harcok sorát vívta, hogy az ország egységes maradjon. Okos, megfontolt embert volt, aki a legmegfelelőbb volt a trónra, előtte az egyik grófság vezetője volt.

Orange-Nassau-ház (1815-)

A jelenlegi ház egyenes ágon kötődik az előző házhoz, jelenlegi uralkodója a 7. a sorban.

Liechtenstein

II. János Ádám liechtensteini herceg (1989-)

Az ország 1342-ben alakult meg, de jelenlegi határaival 1434 óta áll fenn. Önálló állam 1608-ban (azóta van uralkodója is), majd teljesen független 1866 óta. Az országnak 1921 óta van miniszterelnöke.

15 egyenesági uralkodó, akik közül az utolsó a jelenlegi uralkodó. Az első uralkodó I. Károly, aki 1608-1627 között uralkodott. Az első hét uralkodó még csak az országban sem járt, aztán a függetlenedés után már ott kezdtek uralkodni.

Luxemburg

Henrik nagyherceg (2000-)

Az országot 1815-ben hozták létre, de független csak 1890-ben lett. 1848 óta miniszterelnöke is van az országnak.

Orániai-Nassau ház (1815-1890)

Három negyherceg (nagyapa, apa, fia), akik Hollandia királyai is egyben.

Nassau-Weilburg ház (1890-)

Az első hivatalos luxemburgi nagyherceg I. Adolf (1890-1905) volt, előtte ő volt Nassau hercege. Címét úgy nyerte el, hogy bár szegről végről, de rokona volt az előző uralkodónak, fontos volt, hogy férfi örökölje a trónt. Nem volt igazi uralkodónak tekinthető, mert a politikába nem szólt bele és igen hajlott kora miatt sem akart belevágni egy nagyobb feladatba. Őt követte egyeneságon egy herceg, majd két hercegnő és újabb két herceg. Utolsó ma is az ország trónján ül. Teljesen tiszta vérvonalról beszélünk esetükben is.

Monaco

II. Albert herceg (2005-)

Monaco egy hercegség, amely 1297 óta teljesen független és trónján egyetlen család a Grimaldi-ház uralkodik. Esetükben színtiszta vérvonalról beszélhetünk, ők azok, akik a legrégebb óta ülnek trónon. Maga a család olasz eredetű és számos előkelő ház tagjai közé beházasodtak, igen híres és gazdag család, hatalmas háttértörténettel.

Monaco urai (1297-1633)

27 uralkodóról van szó, voltak társuralkodók, régensek, volt aki többször is trónra került. Első uralkodója Francois Grimaldi volt, aki egy csapat férfival egyszerűen elfoglalta a monacoi várat, azóta uralkodnak leszármazottai.

Monaco hercegei (1633-)

14 herceg, akik uralkodását megszakította egy pár éves francia uralom. II. Honoré volt a hercegség első hercege, ő volt az, aki kiváltotta Monaco-t a spanyolok alól.

Norvégia

V. Harald király (1991-)

Az ország csak 1905-ben lett teljesen független, bár 565 óta létező ország. Miniszterelnöke a 16. századtól van, bár 1814 előtt teljesen más értelemmel bírt, mint a jelenben.

565-872

Nyolc uralkodóról van szó, akik egymás egyenesági leszármazottjai, de létezésükre nincs bizonyíték, így csak mitológiai királyoknak nevezzük őket.

872-1387

36 uralkodó, akik a még független Norvégiában uralkodtak, egyenesági leszármazottak, bár sok a vitatott vagy törvénytelen gyermek. I. Széphajú Harald volt az első király, ő egyesítette egész Norvégiát, vezetett be közigazgatást, törvényeket, stb.

1387-1905

Svéd és Dán fennhatóság alatt. 24 uralkodóról van szó, akik több uralkodóház tagjai voltak és nem feltétlenül norvégok.

1905-

Három uralkodó, akik közül az első VII. Haakon (1905-1957) király volt, aki a XIV. században uralkodó VI. Haakon király 17-ed leszármazottja, unokatestvéri ágon.

Spanyolország

VI. Fülöp király (2014-)

Az ország bár gyakorlatilag mindig létezett, egységesen csak a XIV. század óta tartjuk nyílván. 1705 óta van miniszterelnöke is az országnak.

21 uralkodóról beszélünk 1516 óta, változó házakból, attól függően, hogy az ország milyen uralom alatt állt. Ettől függetlenül az uralkodók, bár némelyik csak szegről-végről, de egymás rokonai voltak. Jelenleg a Bourbon-ház uralkodik.

Svédország

XVI. Károly Gusztáv király (1973-)

Bár Svédország is mindig lakott volt, de igazi önálló, független történelme 1523-ban kezdődött. Miniszterelnöke 1880-tól van az országnak.

I.e. I. század-695

37 mitológiai uralkodó, akiknek a létezése igen vitatott. De ha léteztek, egymás egyenesági leszármazottai voltak.

695-975

18 uralkodó, akik már valószínűleg léteztek, de a mondavilág olyannyira keveredik életrajzukban, hogy személyüket nem lehet meghatározni. Ők is egymás egyenesági leszármazottai voltak. (Érdekesség: ebben az időszakban játszódik a Vikingek című sorozat, ez a korszak Ragnarral kezdődött szinte. – szerk.)

Yngling ház (970-1061)

Négy uralkodója volt a háznak, az első VI. Győztes Erik (970-994), aki először egyesítette egész Svédországot.

Stenkil ház (1061-1130): 13 uralkodó, az előző házhoz nem köthetőek rokoni szálon.

Sverker-ház VS Erik-ház (1130-1250): 13 uralkodó két házból felváltva uralkodtak szinte.

Folkung-ház (1250-1389): 9 király, az előző házakhoz nem köthetőek rokoni szálon.

Vegyes ház (1389-1523): 5 uralkodó, az egyik többször is ült a trónon. Rokoni szálak fűzik az előző házhoz.

Vasa-ház (1523-1654): 7 uralkodó, akik egyeneságon örökölték a trónt.

Wittelsbach (1654-1751): 5 uralkodó, rokoni szálak az előző házzal és egyeneságon követték egymást a trónon.

Holstein-Gottorp-ház (-1751-1818): 4 uralkodó, rokoni szálak az előző házzal és egyeneságon követték egymást a trónon.

Bernadotte ház (1818-): 7 uralkodó, egyeneságon örökölték a trónt, de vérségi kapcsolat nem köti őket az előző házakhoz.

Vatikán

Ferenc pápa (2013-)

1929 óta független ez a kicsi országocska, ami tulajdonképpen nem igazi ország, hanem a Keresztény vallás központja, ahol a Pápa székel. Mindnyájukat úgy választotta meg az erre kijelölt bizottság érdemeik szerint.

33 óta 266 pápa uralkodott, az ellenpápákkal együtt 307.

Érdekességek: Az ellenpápák Rómában, Pisában és Avignonban léptek fel. 3 pápa uralkodásának jogossága erősen kétségbe vonható, köztük volt egy pápa, aki meghalt mielőtt trónra ült volna. 258 pápa Rómában, 7 Avignonban uralkodott. 13 pápa mártírhalált halt, 2-t meggyilkoltak. 

Egykori uralkodók leszármazottai

Ők azok a családok, dinasztiák, akiket megfosztottak trónjaiktól, címeiktől, vagyonaiktól, stb. Ők már nem uralkodnak sehol, civil életük van, sokszor egykori hazájuktól távol. 

Németország

I.György Frigyes

Múlt

843-ban jött létre a Frank Birodalom utódjaként, ezt tekintjük Németország elődjének. Karolingok (7 uralkodó), Liudolf-ház (6 uralkodó), Száli-ház (8 uralkodó), Hohenstauf-ház (11 uralkodó), Vegyes házak (9 uralkodó), Luxemburgi ház (6 uralkodó), Habsburg-ház (15 uralkodó), Habsburg-Lotharingiai ház (4 uralkodó). Ezek az uralkodóházak váltották egymást, első uralkodójuk II. Német Lajos volt, aki apjától kapta a trónt, miután az édesapa felosztotta haldokló birodalmát a gyermekei között, Lajosé lett a Keleti-Frank Birodalom. Az egymást váltó dinasztiák nem mindegyike kötődött egyeneságon a következőhöz, volt, amelyik nem is állt vele rokonságban, de maguk az egy házból származó uralkodók egyeneságon örököltek többnyire. De semmi esetre sem beszélhetünk tiszta vérvonalról.

Rajna menti szövetség alakult Napóleon térhódításával, aki felszámolta a régi államot, így 1806-1871 között nemigen beszélhetünk igazi uralkodásról, bár az utolsó ház többnyire a trónon maradt. Hét uralkodót tartunk számon ez időszak alatt.

Német Birodalom: 1871-1918: 3 Hohenzollern-házi uralkodó. I. Vilmos volt az első uralkodójuk, hercegnek született igen népes családban, katona volt, gyermektelen bátyját követte a porosz trónon, de az időközben létrejött NB királya lett. Őt követte fia, majd unokája, az utolsó király.

Trónfosztás

1918.11.09.

II. Vilmos Német császár (I. Vilmos unokája), spártai nevelésben részesült, majd keménykezű uralkodó vált belőle (30 évig ült a trónon), aki erős akarattal irányította a kül-és belpolitikát egyaránt. Ez az erős akarat hajtotta bele az egyébként nem kívánt háborúba, amit elvesztettek. A háború utáni forradalom miatt kénytelen volt lemondani a trónjáról, hiszen a nép őt okolta mindenért. Hollandiába menekült, ott is halt meg, sohasem térhetett haza, ahol gyakorlatilag háborús bűnösként kezelték. Temetkezni sem temetkezhetett hazájában, holtában sem térhetett vissza hazájába azóta sem.

Jelen

György Frigyes már Németországban született 1976-ban, tanulmányait is itt végezte, majd katonai szolgálati idejét is letöltötte. Megőrizte hercegi címét, nevéhez is felvetette, amihez joga van, bár Németország nem ismeri őt el. Nagybátyjaival sokáig perben állt, mert ők tartották jogosnak magukat a „trónra”, de a pert megnyerte, bátyjai csak a vagyon örökösei, a címé nem. A család birtokában jelenleg a Családi kastély egy része van, illetve néhány részvény. Minden más vagyonukat államosították, sosem kaphatják vissza. Festményeik és még néhány ingóságuk visszaszerzéséért ma is perben állnak.  György Frigyes 2011-ben megnősült, Sophie hercegnőt (német nemesi grófi család gyermeke) vette el, két fiuk és egy lányuk született.

Franciaország

VII. Napóleon

Múlt

Az ország 843 óta létezik, mint a Frank Birodalom egyik utódja. Karolingok (12), Capeting-dinasztia (17), Valois-ház (13), Bourbon-ház (9). Többnyire egyeneságon uralkodó dinasztiákról beszélünk, vagyis a különböző házak is rokonságban állnak egymással. Első uralkodójuk II. Kopasz Károly volt, aki apjától kapta a trónt, miután az édesapa felosztotta haldokló birodalmát a gyermekei között, Károlyé lett a Nyugati-Frank Birodalom.

Bonaparte dinasztia: 3 császár. Az első uralkodójuk maga Napóleon volt, akiről bővebben itt olvashattok: Napóleon

Most csak annyi a lényeg, hogy egyszerű kisnemesi családból származó férfi volt, aki hatalmas terveket dédelgetett, amiket nagyrészt meg is valósított, családja tagjai, utódai közigazgatási pályákon tevékenykedtek.

Trónfosztás

1870.09.04.

III. Napóleon 18 évig uralkodott, úgy, hogy 37 évesen lépett elsőször francia földre. Uralkodását nem tekinthetjük egy sikerszériának, mert sok hibát vétett, hol trónon ült, hol börtönben, hol menekült, hol csatát vívott. Igazából nyomasztotta is a sikertelenség, mert belenevelték a magas elvárásokat. Angliában halt meg 3 év múlva teljes nyugalomban.

Jelen

Charles herceg 1950-ben született, és a Bonaparte vérvonal egyetlen örököse. Svájcban töltötte ifjú éveit, miután családja visszavonultan élt, mintegy száműzetésben. Olyan szakmákban dolgozott, mint bankár, pénzügyi elemző és ingatlanfejlesztő, de egyetemen is tanított. 1978-ban nősült meg, neje Beatrice (francia ősnemesi, katonai család), egy lánya és egy fia született, nejétől elvált. Második nejétől is van egy vérszerinti és egy nevelt lánya.

Igazi családi vagyonról nem beszélhetünk, címüket is csak használják, melyre engedélyük van, de a törvény nem ismeri el őket. Ráadásul nem tisztázott, hogy ő e a valódi örökös vagy fia, akit apja nevezett meg végrendeletében, de ez a vérvonal szempontjából teljesen mindegy.

Portugália

III. Duarte

Múlt

Az ország 868 óta létezik, amikor Vimara Peres, katona és gróf, kivívta népe szabadságát. Vimara Peres-ház (10 uralkodó), Burgundiai-ház és grófok (13 uralkodó), Alvis-ház (9 uralkodó), Habsburg-ház (3 uralkodó), Braganca-ház (12 uralkodó), Braganca-Szász-Coburg-Gotha-ház (5 uralkodó). A házak nem kapcsolódtak egymáshoz egyeneságon, de a házakon belül aszerint örököltek többnyire.

Trónfosztás

1910.10.03.

II. Hazafias Mánuel csak két évig uralkodott, miután édesapját meggyilkolták a forradalmárok, de uralkodása nagyon rövid volt, hiszen 1910-ben őt is elüldözték, később Angliában telepedett le. Trónjáról nagyon sokáig nem mondott le, de 1911-ben hazájában kikiáltották a köztársaságot. Utóda nem lévén kihalt a dinasztia is.

Jelen

A képletes trónon jelenleg III. Duarte ül, aki 1945-ben született és apjától kapta a trónt. Apja azon a jogon tartotta magát a királynak, hogy ő volt az előző ház, a Braganca törvényes utódja, így mint Portugália királya is ő jött volna szóba, ha nem lesz köztársaság. 1951-ben tért vissza először, majd 1952-ben végleg a hazájába, addig száműzöttek voltak. Itt is végezte el az iskolát, majd katona is volt. Több kitüntetése és címe is van, gyakran szólal fel a világban hazája szolgálatában. Ezen kívül vezeti az utolsó király nevével fémjelezett alapítványt. Többször is bírósághoz fordult a címei visszaszerzése érdekében, de sosem ismerték el. Az egykori királyi vagyon ma állami tulajdonban van, értéke muzeális. Címei sincsenek, mivel hivatalosan trónörökösként sem számon tartott, hiszen a király nem nevezett meg maga után örököst, továbbá a nép sem támogatja teljes mértékben. Csak a Braganca család örököseként tartjuk számon.

Olaszország

IV. Viktor Emánuel

Múlt

Olaszország, előtte Itália mindig is létezett, hiszen a Római Birodalom is ezen a területen volt, de annak bukása után nem beszélhetünk egységes országról. Először városállamok, majd Frank Birodalom, majd Német-római Birodalom volt a terület egy részén, de egység sosem volt. 1861-ben II. Viktor Emánuel lett az egységes ország első királya. A férfi a Savoyai-ház egyik hercege volt. Trón várományosa volt a Szárd Királyságnak (Itália felső része), de ő egész Itália ura szeretett volna lenni, ezért a forradalmak nyomán háborút vívott. Lassan felszabadította, illetve meghódította a mai Olaszország egész területét. Őt még három király követte.

Trónfosztás

1946.06.12.

II. Umberto király csupán 1946-ban uralkodott. Elődje III. Viktor Emánuel 46 évig ült az ország trónján, de le kellett mondania a körülmények miatt. Országát és hatalmát meggyengítette a két háború, a gazdasági válság, a fiatal egységes ország belső vitái. A háború alatt kinevezte az ország élére a fasiszta Mussolinit és, bár nem volt választása, végül ez lett a végzete, a nép nem bocsátott meg. Lemondása után fia, a katona Umberto lépett a trónra, de alig két hét után le kellett mondania, majd köztársaság lett. A Savoya családot ezután kitiltották az országból, 2002-ig nem is térhettek haza.

Jelen

Viktor Emanuel 1937-ben született és az utolsó uralkodó egyetlen fia. Mindig civil állása volt, de ettől függetlenül királynak tekinti magát. Számos per és vita zajlott körülötte mindig. Perben állt a Savoya család egy másik tagjával a trónért, családja jogait sem ismerték el (ahogyan az első királyét sem a mai napig), börtönben is volt halálos baleset okozásáért, perelte és pereli az államot is jogai visszaállítása miatt. Fia 1972-ben született, neki két lánya van. A család megtarthatta a Savoya címeket, de a királyi címeket nem, a királyi vagyonhoz szintén semmi közük.

Görögország

II. Konstantin

Múlt

Görögország már az ókorban is létezett, így történelme sokáig nyúlik vissza. 1821-ben lett teljesen szabad a modern Görögország. 1832-1974 között 10 király uralkodott. Az első uralkodó I. Ottó volt, őt követte a glücksburg-ház. Mindkét ház tagjai nemesi származásúak, más európai családokból. A trón egyeneságon öröklődött.

Trónfosztás

1973.06.01.

II. Konstantin 1940-ben született, a háború alatt emigrációban élt a család, majd 1946-ban visszatértek. 1964-ben pedig átvette a trónt édesapjától. ’67-ben puccs készült ellene, ezért Rómába menekült a családjával. 1973-ban pedig Görögország köztársaság lett, a férfi pedig bár le nem mondott, elfogadta a döntést. 

Jelen

A trónfosztott király ma is él és bár beléphet a ’80-as évek óta az országba, igen rövid időre tehette, majd 2013-ban térhetett haza a család. Pert is nyert az ország ellen, melyben kártérítést kapott, bár jóval kisebb összeget, mint szeretett volna. Vita tárgya volt a család kastélya és egyéb műkincsek is, de nem teljesen bizonyos, hogy mit kapott vissza és mit nem. Az egykori királynak 5 gyermeke van, köztük a trónörökös, akinek szintén több gyermeke van már.

Albánia

II. Leka

Múlt

Albánia 1912 óta független ország, bár az albánok meglehetősen régóta lakják a területet, csak többnyire hódoltságban éltek. Arbanon fejedelemség (1190-1216: 3 fejedelem), Durazzói hercegség (1272-1368: 7 herceg), Albán fejedelemség (1358-1392:3 uralkodó, egyik kétszer), Albán hercegek (1443-1481: 2 herceg).

Albán Királyság (1913-1943: 5 király): az első király I. Ottó volt, aki egy cirkuszi artista volt és kihasználta, hogy hasonlított arra, akinek a független ország trónját felajánlották, 5 nap után bukott le, a kincstár egy részével menekült el. A következő király pedig csak 6 hónapig uralkodott, mert kiderült, hogy a hercegi sarj, bár kiváló katona, semmit sem ért a politikához. Harmadikként egy vérbeli politikust, az ország miniszterelnökét választották meg királynak, akit viszont 3 nap után kivégzett egy merénylő. A következő király (I. Zogu) viszont végre tökéletes volt, bár trónfosztott lett később…

Trónfosztás

1946.

Ez egy igen érdekes dolog ugyanis a tökéletes királyt, I. Zogu-t, 11 évnyi uralkodás után, 1939-ben az országot elfoglaló olaszok megfosztották a tróntól, és a saját királyukat ültették oda, a már említett III. Viktor Emánuelt (1939-1943), majd Zogu 1946-ban maga mondott le a trónról. Ezután emigrációban élt a családjával, nagy gazdagságban, külföldön is hunyt el 1961-ben, akkor már elég szegényen.  

Jelen

Zogu király fia, I. Leka (1939-2011) apja halála után 1961-ben Párizsban néhány emigráns albán politikus körében kikiáltotta magát a következő királynak. Ezután egyetemre ment ahol politológiát, közgazdaságtant és nyelveket tanult, illetve részt vett a francia politikában, mint az ország albán lakosainak képviselője. Ezután beutazta az egész világot szinte, amikoris dinasztikus kapcsolatokat ápolt más királyi családokkal és végiglátogatta az összes emigrált albánok lakta területet. Afrikában telepedett le, mert illegális vagyonszerzése miatt nem volt túl népszerű máshol. 1993-ban ment először Albániába, amikor kitoloncoltál, 1997-ben pedig követelte, hogy népszavazás legyen a trónra lépéséről, amit meg is kapott, de a nép nem akarta őt vissza, ezért elhagyta az országot. 2002-ben az albán kormány visszahívta az országba, hogy ott lakjon, majd 2006-ban visszakapta a tiranai királyi kastélyt, bár ettől még hivatalosan nem lett király.

Fia, II. Leka (1982-) jelenleg a király, bár az országban továbbra se ismerik el őt. Ő gyerekkora óta a trónra készült, több iskolát is végzett, képzett politikus, gazdasági szakember, nyelveket tanult, rendkívül sportos, rengeteg humanitárius munkát végez, több díja, kitüntetése és elismerése is van. 2007 óta az albán kormányban dolgozik, 2009-ben belügyminiszter lett, majd 2012 óta az elnök politikai tanácsadója. Kiváló királyi alapanyag a fiatalember, semmi kétség!

Montenegró

II. Miklós

Múlt

Montenegró is meglehetősen régi múltra tekint vissza, azonban, mint a balkán többi területén is, sok évet élt megszállás alatt, így elég nehéz egységes birodalomról beszélni az esetükben is. Hivatalosan a 10. század óta létezik, 1991 óta teljesen független állam. Zsupánok (9. század-1016: 7 uralkodó), Vojiszláv-ház (1018-1186: 13 uralkodó), Balsics-ház (1356-1421: 5 uralkodó), Crnojevics-ház (1435-1496: 4 uralkodó). Ezekben az időkben zsupánokról, fejedelmekről beszélhetünk, elvétve királyokról. Többnyire egyeneságon uralkodtak (házon belül), de nagyon sok volt a belharc és a területek el meg visszafoglalása. Voltak több éves uralkodási szünetek és idegen uralmak is a területek felett.  Az első uralkodó Péter főúr volt, aki elsőként tudta uralni a mai ország egészét.

Montenegró uralkodói (1696-1918)

Hét királyról beszélünk, akik közül az első I. Dániel (1696-1735) volt. Püspök-hercegnek is hívták és ő volt az első, aki az iszlám uralom alól kivonta országát, bár sokat is harcolt érte.

Trónfosztás

1918.11.26.

I.Miklós (1860-1918) volt az utolsó uralkodó. Nemesi származású, tanult ifjú, nagybátyja után örökölte a trónt. Uralkodása első 50 évében rengeteg reformot vezetett be és több sikeres csatát is megvívott. Okos, művelt, gyakorlott uralkodó volt, aki a trónra született. Aztán jött a világháború, majd Jugoszlávia létrejötte, mely egybeolvasztotta a balkánt, így a király száműzetésbe vonult Franciaországba, ám a trónról soha nem mondott le. Külföldön temették el, de a rendszerváltás után hazájában újratemették.

Jelen

Danilo (1871-1939) a király fia lett a trónörökös, de ő pár nap múlva lemondott a trónigényről, máig nem tudni miért, később zeneszerző lett. Michael (1908-1986) az egykori király unokaöccse volt, elfogadta a hercegi címet és felvette az I. Mihály nevet, majd Jugoszlávia iránti hűsége jeléül lemondott a trónigényről. Hálából a jugoszláv vezetés tiszteletbeli járandóságot állapított meg neki és hercegi címét is megtarthatta. A náci megszállás alatt börtönben volt, nem fogadta el a német ajánlatot sem, miszerint a trónra ülhet, ha náci báb lesz. Később Franciaországba menekült, majd a kommunista rezsim visszahívta az országba, de csalódott Tito politikájában, ezért alig egy év után elhagyta az országot. Ezután aktív kommunista ellenes politikus lett, más politikai menekültekkel karöltve.

II. Miklós (1944-) ül jelenleg a képzeletbeli trónon. Ő Michael fia, építészeti diplomát szerzett, akként is dolgozott, számos épület köthető a nevéhez. Mindig azt vallotta, hogy ha a nép akarja, visszatér a trónra. 2010-ben a montenegrói kormány felajánlotta neki, hogy megkapja a családi kastélyt, 3000 euro járandóságot havonta és a hercegi státuszt, illetve a családja is hazatérhet. De nemet mondott az ajánlatra, egyrészt, mert azt mondta több ingatlant és ingóságot koboztak el tőle, a pénz ehhez kevés, illetve, mert attól tartott, hogy ha hazatérnek korlátozzák őket szabadságjogaikban és nem vehetnek részt a politikai életben sem. De több cím és kitüntetés birtokosa. Fia, Boris (1980-) a jelenlegi trónörökös, neki művészeti diplomája van és több nyelven is folyékonyan beszél. Jelenleg a Renault-nál dolgozik, mint formatervező és designer. Kislánya Milena 2008-ban született. A család Franciaországban él a mai napig, nem tértek haza Montenegróba.

Szerbia

II. Sándor

Múlt

Szerbia is meglehetősen régi múltra tekint vissza, azonban, mint a balkán többi területén is, sok évet élt megszállás alatt, így elég nehéz egységes birodalomról beszélni az esetükben is. Hivatalosan a 7. század óta létezik.

Kora középkori uralkodók (660-1167): 26 uralkodó 4 házból és egy megszálló hatalom. Az első négy uralkodó valószínűleg nem is létezett, csupán a mondavilágban. A házakon belül egyeneságon örököltek, de nem minden esetben,mert sok volt a belső és külső harc, ellenkirályok, stb.

Késő középkori uralkodók (1166-1459): 17 uralkodó 3 ház tagjai.

Újabbkori uralkodók (1815-1918): 10 uralkodó, 9-en egy dinasztiából, házból. Az utolsó, más házbeli, már a jugoszláv uralkodókhoz tartozik igazából.

Jugoszláv uralkodók (1918-1945): 3 uralkodó, egyeneságon, egy dinasztia.

A dinasztiák uralkodása sosem volt igazán stabil, illetve sok volt benne az elnyomás is. Minden dinasztia próbálta a saját érdekeit érvényesíteni, ami nem mindig sikerült.

Trónfosztás

II. Péter (1923-1970) volt az utolsó uralkodó, bár valójában mintha nem is létezett volna. Miután apja merénylet áldozata lett 11 évesen lett király, de mivel kiskorú volt nagybátyja uralkodott helyette. Nagybátyja németbarát politikát folytatott, ezért puccsot hajtottak végre ellene angolbarát erők és 1940-ben, 17 évesen Pétert ültették a trónra miután nagykorúvá nyílvánították. Csak 10 napig uralkodott, mert a németek betörtek az országba és a kormány elmenekült, így 1941-bn a király is emigrációba kényszerült. Száműzetése alatt elvégzett egy egyetemet, majd a légierő tagja lett. 1945-ben Tito megfosztotta trónjától a távol élő királyt. Pétert sosem érdekelte igazán a trón, gyenge, beteges férfi volt.

Jelen

Péter fia, Alexander, II. Sándor (1945-) a jelenlegi uralkodó. Gyermekkorát Londonban töltötte, itt végezte el iskoláit, majd katonai pályára lépett. Szülei (akik egészségügyi és anyagi gondokkal is küzdöttek) helyett nagyanyja nevelte. A rendszerváltás után 1991-ben lépett szerb földre, aktívan dolgozott a demokratikus országért. 2000-ben, a kormányváltás után pedig hazaköltözött a családjával. Több cím és elismerés birtokosa, a kormánytól pedig visszakapta a család a legtöbb házát, birtokát. Sándor elégedett azal, amit az államtól visszakapott, viszont a politikában nem vesz részt aktívan, bár néha a véleményét elmondja. Ezen túl szeretné a monarchiát visszaállítani, ezért volt erről már több népszavazás is, de a nép nem szeretné a trónon látni, nekik jó a köztársaság. Fia Peter (1980-) számítógépes tervező grafikus és több nyelven beszél.

Horvátország

II. Zvonimir

Múlt

A horvátok a 7. században érkeztek meg a területre. A horvátok fokozatosan kerültek a terjeszkedő magyarok hódoltsága, a Horváth Királyság a 11. százatól lett a magyar korona része, mint Horváth Bánság. Ezután a magyar uralkodó volt a terület királya, a térségben pedig bánokat nevezett ki.

Szlavóniai fejedelemség (792-900: 5 vezető), Horvát fejedelemség (700-925: 13 fejedelem), Horvát Királyság (925-1116: 17 király). Az első fejedelem Porga (horvát) volt, aki a kereszténységet hirdette, hogy az ország beilleszkedhessen, míg a másik fejedelem Vojnomir (szlavón) katona volt, ő a frank szövetségre törekedett. I. Tomiszláv volt az első fejedelem, akit királlyá koronázott a pápa. Tomiszláv eredetileg egy heceg volt, aki nagyon jó katona volt, az ő idejében volt a legnagyobb az ország és több sikeres csatát is levezényelt, ő szilárdította meg az ország helyzetét a térségben. Az utolsó király pedig már az akkori magyar király volt, miután a horvátok hódoltsággá váltak. Ezután a területen a bánok uralkodtak a király megbízásából, közel 220 bánról van szó. 1919.01.20-án ért véget ez a fejezet.

Trónfosztás

1919/1943.

Miután megszűnt az OMM a területen új ország alakult, amit 1929-től a Jugoszlávia néven ismerünk. Aztán a II. világháborúban, miután szétesett az ország, II. Tomiszláv (1941-1943) ült a trónra. A híres Savoyai (olasz nemesi család, több európai uralkodóházban is benne voltak) család egyik hercegeként született, 1900-ban, ezen kívül gyakorlott katona volt. Az ország irányításában nem vett részt, inkább volt katona, mint uralkodó. 1943-ban, miután kapituláltak az olaszok, az usztasák megfosztották trónjától. A háború után Argentínába emigrált. 

Jelen

II. Zvonimir (1943-) Tomiszláv fia. 4 éves volt, amikor az apja meghalt. Később Olaszországban tanult, tengerészgyalogosként végzett. Ezután az olasz haditengerészet tisztje lett. 1964-ben elvett egy hercegnőt, 3 gyermeke született, egy fiú, két lány. Elvált, majd 1987-ben újra nősült. A férfinak és nejének több befektetése is van, pl. nevükkel fémjelezett bort palackoznak saját szőlővidékükön. Ezen túl egy természetvédelmi cég elnöke is. Többször is perelte a Savoyai ház örökösét mondván alkalmatlan a tisztségére. Ez a harc a mai napig tart. A mostani király semleges a nép szemében, vannak hívei, de nem számottevően. A trónörökös Aimone (1967-), ő is szolgált a haditengerészetnél, 2000 óta pedig egy gumiabroncsokat gyártó cégnél dolgozik, nős 3 gyermeke van.

Bulgária

II. Simeon bolgár cár

Múlt

632-ben alakult meg a Bolgár állam, változó területtel, változó uralkodó címekkel.

Első birodalom (603-971): Három klán, 29 uralkodó. Az első uralkodó Gosztum kán volt, akit maga az avar uralkodó nevezett ki a terület élére.

Második birodalom (976-1018): 2 klán, 7 uralkodó. A birodalomba már be-betörtek a bizánciak és egy rövidebb időre el is foglalták azt.

A Bizánci birodalom elfoglalta a területet: 1018-1185.

Harmadik birodalom (1185-1393): 10 ház, 26 uralkodó. Két testvér (Péter és Aszen) egy csatasorozattal kivált a bizánci Birodalomból. 1422-ben kihalt a dinasztia és a törökök elfoglalták az országot.

Török uralom: 1396-1878

Negyedik birodalom (1879-1946): 2 ház, 4 uralkodó. I. Sándor (1879-1886) volt az újkori első király. Hercegi származású férfi, az orosz cár közeli rokona, aki maga ajánlotta a frissen felszabadult bolgár trónra. A friss király megijedt a feladattól, mert semmi politikai vagy katonai tapasztalata nem volt. Rémesen nehéz dolga volt, mert a nép sem nagyon tartott ki mellette.

Trónfosztás

1946.09.15.

II. Simeon (1937-) volt az utolsó bolgár cár. Apja halála után1943-ban lett cár, de kiskorúsága miatt egy tanács uralkodott helyette. 1946-ban pedig megfosztották trónjától, amikor a Vörös Hadsereg kikiáltja a köztársaságot.

Jelen

Simeon száműzetésben élt, ebből 50 évet Spanyolországban töltött. 1955-ben, amikor nagykorú lett, kikiáltotta önmagát a bolgár cárnak, mely rangról ő maga sosem mondott le. Később az USA-ban elvégezett egy katonai iskolát, ahol tisztként végzett. Ezután üzletemberként dolgozott. 1989-ben pedig bekapcsolódott a bolgár politikai életbe, 2001-ben pedig visszaköltözött szülőhazájába. 2001-2005 között ő volt az ország miniszterelnöke, tisztsége miatt, 2001-ben lemondott a trónigényéről. 1962-ben elvett egy spanyol nemes hölgyet, öt gyermekük született. A trónörökös 2015-ben életét vesztette egy autóbalesetben, így az ő fia (Boris-1997) a jelenlegi trónörökös.   

Törökország

III. Bayezid

Múlt

A terület már Kr.e. is lakott volt, több népcsopot otthonául szolgált. A területet először az 1200-as években lett egységes.

Szeldzsuk uralkodók (1037-1077-1307): több tucat uralkodóról beszélünk, akik 13-14 házból származtak. Nem beszélhetünk egységes, egyenesági vagy rendszerezett uralkodásról.

Oszmán Uralkodók (1299-1944): 38 uralkodó, egyetlen uralkodóház, egyenesági öröklés és teljesen tiszta vérvonal. Az első uralkodó I. Oszmán volt, aki egyesítette a török régiót, majd ő lett az első szultán is, eredetileg az egyik „törzs” főnökének volt a fia. Jó katona és jó vezető volt, mert nem csak meghódította, de egyben is tartotta országát.

Trónfosztás

1922.11.01.

VI. Mehmed (1861-1926) volt az utolsó szultán, rendkívül okos, ravasz, jó képességű államférfi volt, tökéletes volt az ország élére, pedig csak négy évig uralkodhatott. 1922-ben megbuktatták a nacionalisták a kormányt és megszüntették a szultánságot, Mehmed pedig Máltára menekült, örökös nélkül hunyt el.

Jelen

II. Abdul (1866-1944) volt Mehmed unokatestvére, így valószínűleg ő örökölte volna a trónt. 1922-24 között ő volt a Kalifa, de aztán őt is száműzték az országból. Tehetséges festő volt, négyszer házasodott, egy fia és egy lánya született.

A ház jelenlegi vezetője Bayezid Osman (1924-), aki már száműzetésben született, szolgált az amerikai hadseregben, dolgozott könyvtárban. Nem nősült meg, nem született gyermeke. Örököse Dündar Aliosman (1930-), aki szintén a népes oszmán dinasztia sarja. A család a ’90-es évektől beléphet Törökországba, de semmilyen előjoguk nincs, illetve egykori vagyonukból sem kaptak vissza semmit. Címeiket viselik, amihez joguk van, bár meglehetősen szerény körülmények között élnek, Törökországba sem költözhetnek vissza. 

Románia

I.Mihály 

Múlt

A román törzsek a 10. században jelentek meg a vidéken, majd létrejött Havasalföld és Moldva. A XIX. század óta pedig egységes és szabad az ország.

Havasalföld uralkodói (1247-1862)

Az első két vajda kezdte az egyesítést, de Barbat vajda volt az, akinek ez sikerült is. 160 uralkodó uralkodott a térségben, majd 10 házból. Próbáltak egyeneságon uralkodni, de nem mindig sikerült, illetve több olyan uralkodó is volt, akik 2-3 alkalommal is a trónra ültek.

Moldva uralkodói (1351-1862)

Ez a térség többször is volt idegen uralom alatt, 151 uralkodó, majd 15 ház. Itt is az egyenesági uralkodást részesítették előnyben, de itt sem simán. Az első uralkodó Dragos volt, akit a magyarok ültettek trónra.

Román fejedelemség uralkodói (1862-1881)

Két uralkodó, akik közül az első Sándor János volt. Ő egyesítette a két országrészt és hozta létre Romániát, ám 4 év után elűzték a trónról.

Román királyság uralkodói (1881-1947)

Négy király,az utolsó 2x is uralkodott. Az első király I. Károly volt, eleinte nagyon népszerűtlen volt, mert nyíltan német-párti volt, meg gyakorlatilag semmit sem tudott a román kultúráról, nyelvükről és a politikájukról. Később azonban egyre ügyesebb lett, csatákat nyert, és puritán életmódjával megkedveltette magát.

Trónfosztás

1947.12.30.

I. Mihály (1921-) ült ekkor a trónon, immáron másodszor (1927-1930; 1940-47). 6 évesen került a trónra, de mivel kiskorú volt régensek uralkodtak helyette. Régensei népszerűtlenek voltak, ezért lemondatták, majd egy puccs után az akkor már 18 éves férfit visszahelyezték a trónra. Uralkodása azonban jelképes volt, mert helyette a fasiszta Antonescu irányított. 1944-ben azonban sikerült a férfit kiiktatnia és így megtarthatta trónját, amikor a szövetségesek megérkeztek. Azonban nem akart a kommunistákkal sem együttműködni, emiatt megfosztották trónjától, amiről aztán ő is lemondott. 

Jelen

Mihály 1948-ban megnősült és 5 lánya született. A rendszerváltás után hazatérhetett, de csak, mint vendég, 1997-ben azonban visszakapta állampolgárságát és szabadon tartózkodhat az országban. Ő azonban Svájcban van inkább, de néha ellátogat Aradon lévő birtokára vagy bukaresti palotájába, amiket visszakapott. A trónörökös Margit (1949-) hercegnő.

Habsburg Birodalom (Ausztria, Magyarország, Csehország)

V. Károly

Múlt

Maga a Habsburg Birodalom a család hatalomra jutásától bukásáig létezik, azaz 1273-1918 között. Területei: 19 mai európai országból voltak területei. Maga a család a 10. században tűnt fel, egy egyszerű svájci eredetű grófi család voltak, akik azt a célt tűzték ki, hogy házasságok útján politikai kapcsolatokat építenek ki. Sikerült nekik! Első királya I. Rudolf (1273-1291) volt, nagyanyja a kor legjelentősebb családjából származott így szerzett támogatottságot. Később nagyon bölcsen lemondott elődjei politikájáról, így a pápa rokonszenvét elnyerve király lehetett, aztán meghódította az osztrák területeket is. Értelmes király volt, aki megalapozta családja jövőjét. 

Trónfosztás

1918.

Az előző király a forradalom miatt lemondott unokaöccse, I. Ferenc József (1830-1916), javára, aki 1848-1916 között uralkodott. Ezután 68 évig uralkodott, munkabíró, céltudatos, konzervatív király volt, aki mégis hajlott a kompromisszumokra. És, bár összességében jó király volt, uralkodása alatt számos csapást szenvedett el az ország. Személyes tragédiáinak soráról nem is beszélve. Bővebben itt olvassatok róla: I. Ferenc József

IV. Károly (1887-1922) lett az uralkodó 1916-18 között. Elődje örökösei egyszerűen kihaltak, így került a trónra. Próbált kilábalni a háborúból miután trónra került, de nem sikerült neki, 1918-ban megfosztották trónjától, ahova még kétszer próbált visszajutni, sikertelenül.

Jelen

Károly fia, Habsburg Ottó (1912-2011) lett a trónörökös, aki eleinte több országban, majd 1954-től Németországban élt száműzetésben. 1961-ben egy nyilatkozatban lemondott a trón igényéről. Hazájába csak 1996-tól léphetett be. 1973-2004 között a politikai életben tevékenykedett az EU berkein belül. Több cím, díj és kitüntetés birtokosa. Fia, Károly (1961-) a jelenlegi trónigénylő. Üzletemberként tevékenykedik, kísérletet tett családja elkobzott vagyonának visszaszerzésére, de soha semmit nem kap vissza a családja. Ausztriával ma sem felhőtlen a viszonya.

Oroszország

I.Mária

Múlt

A 9. század óta lakják a szlávok ezt a területet. Kijevi fejedelmek (864-1263: 46 uralkodó), Vlagyimiri nagyfejedelmek (1168-1362: 21 uralkodó), Moszkvai nagyfejedelmek (1263-1547: 14 uralkodó), Orosz cárok (1547-1917: 25 cár/cárnő). Többnyire igyekeztek egyenes ágon örökölni a trónt, ami csak igazából a Romanovok 1613-as trónra kerülésével valósult meg teljesen. Az első két uralkodó (testvérek és társak) csak uralkodtak, de Oleg kijevi fejedelem meghódította a területük, legyőzte őket és más területeket is meghódított, így megalapozta a későbbi nagy kiterjedésű ország alapjait. Később IV. Iván szilárdította meg a birodalmat olyannyira, hogy az egységes állam legyen, illetve volt az alapja ez erős dinasztiának, ami már belefért Európa politikai világába.

Trónfosztás

1917.03.15.

II. Miklós (1868-1918) cár volt az utolsó cár. Gyermekként és fiatalemberként átesett a kötelező nemesi oktatáson és katonai kiképzésen mégis félénk marad, nem szerette a nyilvánosságot. Amikor hatalomra került előszeretettel támaszkodott tanácsadóira, nem igen szeretett dönteni, de bárhogyanis az ország állapota folyamatosan romlott (előnytelen gazdaság, sikertelen háborúk), a nép pedig őt okolta. Megnősült, majd 5 gyermeke született (4 lány, egy fiú). Neje ugyanolyan félénk volt, mint férje, ezért, bár példaértékű életet élt a család, teljesen elszigetelődött a világ és a birodalom gondjai elől. Aztán elérte őket a forradalom és megfosztották Miklóst a trónjától, majd 1918-ban kivégezték őt és a családját is koholt vádak alapján.   

Jelen

Miklós utóélete: 1979: megtalálták a cár, a cárné, három lányuk és három cselédjük csontjait. 2007: megtalálták a másik két gyerek maradványait is. 1981-ben mártírokká, 2000-ben szentté avatták a családot. 1998-ban eltemették őket hagyományos szertartás szerint a családi temetkezési helyre. 2008: Oroszország felmentette Miklóst az egykori vádak alól, illetve elismerte, hogy a családot jogtiprás és igazságtalanság érte.

A jelenlegi vezető vitatott 1992 óta, mert bár a Nagyhercegnő volt az előző uralkodó egyetlen gyermeke, de mivel a trónt férfiak örökölték, így a Nagyherceg volt a rangidős.

Marija Vlagyimirovna (1953-) Madridban született, jelenleg Franciaországban és Spanyolországban él. Több nyelven beszélés elég jó diplomáciai érzékkel is rendelkezik. Több cím, kitüntetés és díj birtokosa, őt ismerik el a legtöbben a világban,mint örökös, de magában a családban nem. Fia George (1981-), több iskolát is végzett, üzletemberként dolgozik, érdekeltségei vannak Oroszországban is, továbbá az EU-n belüli politikai életben is részt vesz.

Nicholas Romanov (1922-2014): Franciaországban nevelkedett, először magántanulóként elsajátította az orosz tananyagot, majd miután Olaszországba költözött a család ott állami iskolát is végzett. Később csatlakozott a Haditengerészethez is, tisztként végzett,de rövidlátása miatt nem léphetett katonai pályára. Később farmgazdálkodásból tartotta fenn a családját, jól menő kereskedelmet felépítve Toszkánában. Három lánya született.

Dimitri Romanov (1926-) lett Nicolas utódja, mivel előzőnek csak lányai voltak, így öccse örökölte a trónját. Orosz és nemzetközi oktatásban is részesült, több nyelven beszél és a bank szakmában dolgozik. Örököse pedig neki sem a családja, hanem a következő rangidős. Jelenleg a Romanov-házon belül ő az,akit elismernek, mint trónörökös.

Marija volt az, aki elérte, hogy az oroszok elismerjék, jogtalan volt a cár trónfosztása, részt vett a temetésben és a mártírrá avatásban is. Annak idején száműzték az összes Romanovot az országból, akik jelenleg szerte a világban élnek, ma már beutazhatnak az országba, de beköltözni vagy nem akarnak, vagy nem lehet nekik. Vagyonuk államosítva van, értéke muzeális. Tavaly kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy a család visszaköltözne, illetve Putyin felajánlotta, hogy egyik palotájukat vissza is kaphatnák.